promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Magyar szakértő vizsgálta a legrégebbi piramist, végre lebuktak az építők, egy kőkupac alatt találták meg a titkot

Magyar szakértő vizsgálta a legrégebbi piramist, végre lebuktak az építők, egy kőkupac alatt találták meg a titkot

Borítókép:  Profimedia (illusztráció)
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

Egy rejtély végre megoldódott Egyiptomban, kiderült hogyan tudták megépíteni Szakkara ősi piramisát.

A mai napig rengeteg kérdést és talányt vet fel az ókori egyiptomi piramisok eredete, számos szakértőben és laikusban merül fel: Hogyan építették a korabeli emberek a piramisokat, az elhagyatott nekropoliszokat? A tudósok és kutatók évszázadok óta próbálják igazolni elméleteiket arról, hogy az egyiptomiak miként voltak képesek mozgatni a többtonnás köveket, amikből felhúzták a történelem legkülönlegesebb épületeit. 

Számos, néha akár egészen szélsőséges elmélet született már arról, hogy kik és miként építették az egyiptomi piramisokat. Amelyek közül az egyik leginkább rejtélyes a legöregebbnek tartott Dzsószer piramis. A lépcsőzetes emlékmű és temetkezési hely Szakkarában található. A Popular Mechanics nevű oldal friss cikkében megemlíti, hogy a tudósok szerint immár semmi kétség, biztosan hidraulikus módszerrel, a víz segítségével épült a helyi piramis. 

A cikk egy egészen új és elég merész elméletet mutat be a szakkarai lépcsős piramis építéséről.

A kutatók szerint az ókori egyiptomiak nem pusztán rámpákkal és emberi erővel dolgoztak, hanem egy fejlett vízalapú rendszert is használhattak. A feltárt nyomok alapján elképzelhető, hogy a piramis belsejében egyfajta „hidraulikus lift” működött, amely víznyomás segítségével emelte fel a hatalmas kőtömböket, szinte egy vulkán kitöréséhez hasonló módon, belülről felfelé építve az egész szerkezetet.

A kutatás szerint mindehhez egy komplex vízgazdálkodási rendszer is tartozhatott: gátak, ülepítő- és tisztítómedencék, valamint egy ideiglenes tó is segíthette a munkát. Ezek a létesítmények biztosíthatták a megfelelő mennyiségű és tisztaságú vizet a rendszer működéséhez, ami arra utal, hogy az egyiptomiak jóval fejlettebb mérnöki tudással rendelkeztek, mint korábban gondoltuk. Ha az elmélet beigazolódik, az alapjaiban írhatja át azt, amit eddig a piramisépítés technológiájáról hittünk.

Eközben a szakkarai piramist egy különleges magyar szakértő, Száraz György is kezelésébe vette már: 

Szakkara az ókori Egyiptom egyik legfontosabb temetkezési központja volt, amely messze túlmutat egyetlen piramison: valójában egy hatalmas nekropoliszról, azaz temetővárosról beszélhetünk. Itt található Dzsószer fáraó híres lépcsős piramisa, amelyet az egyiptomi építészet első „igazi” kőpiramisaként tartanak számon. A monumentális építmény megalkotása Imhotep nevéhez fűződik, aki nemcsak építészként, hanem tudósként is kiemelkedő alakja volt korának.

A lépcsős piramis egy fontos fejlődési állomást jelentett a piramisépítés történetében

hiszen átmenetet képezett a korábbi sírépítmények és a későbbi, sima oldalú gízai piramisok között. Szakkara ugyanakkor nem csupán egyetlen építményből áll: a piramist kiterjedt komplexum veszi körül, udvarokkal, templomokkal és sírokkal, amelyek vallási és rituális célokat is szolgáltak. A terület jelentőségét jól mutatja, hogy nemcsak az Óbirodalom idején, hanem későbbi korszakokban is folyamatosan használták temetkezési helyként.

Száraz György videója Dzsószer piramisáról: