Magyar szakértő vizsgálta a legrégebbi piramist, végre lebuktak az építők, egy kőkupac alatt találták meg a titkot
Egy rejtély végre megoldódott Egyiptomban, kiderült hogyan tudták megépíteni Szakkara ősi piramisát.
A mai napig rengeteg kérdést és talányt vet fel az ókori egyiptomi piramisok eredete, számos szakértőben és laikusban merül fel: Hogyan építették a korabeli emberek a piramisokat, az elhagyatott nekropoliszokat? A tudósok és kutatók évszázadok óta próbálják igazolni elméleteiket arról, hogy az egyiptomiak miként voltak képesek mozgatni a többtonnás köveket, amikből felhúzták a történelem legkülönlegesebb épületeit.
Ez volt Magyarország első fővárosa, az 5 betűs város nevét kihagyják minden tankönyvből
Olvass tovább...
Számos, néha akár egészen szélsőséges elmélet született már arról, hogy kik és miként építették az egyiptomi piramisokat. Amelyek közül az egyik leginkább rejtélyes a legöregebbnek tartott Dzsószer piramis. A lépcsőzetes emlékmű és temetkezési hely Szakkarában található. A Popular Mechanics nevű oldal friss cikkében megemlíti, hogy a tudósok szerint immár semmi kétség, biztosan hidraulikus módszerrel, a víz segítségével épült a helyi piramis.
A cikk egy egészen új és elég merész elméletet mutat be a szakkarai lépcsős piramis építéséről.
A kutatók szerint az ókori egyiptomiak nem pusztán rámpákkal és emberi erővel dolgoztak, hanem egy fejlett vízalapú rendszert is használhattak. A feltárt nyomok alapján elképzelhető, hogy a piramis belsejében egyfajta „hidraulikus lift” működött, amely víznyomás segítségével emelte fel a hatalmas kőtömböket, szinte egy vulkán kitöréséhez hasonló módon, belülről felfelé építve az egész szerkezetet.
Így hívják Magyarországot Japánban, azonnal kitört a botrány, miután megmutatták Szlovákia elnevezését is
Olvass tovább...
A kutatás szerint mindehhez egy komplex vízgazdálkodási rendszer is tartozhatott: gátak, ülepítő- és tisztítómedencék, valamint egy ideiglenes tó is segíthette a munkát. Ezek a létesítmények biztosíthatták a megfelelő mennyiségű és tisztaságú vizet a rendszer működéséhez, ami arra utal, hogy az egyiptomiak jóval fejlettebb mérnöki tudással rendelkeztek, mint korábban gondoltuk. Ha az elmélet beigazolódik, az alapjaiban írhatja át azt, amit eddig a piramisépítés technológiájáról hittünk.
Eközben a szakkarai piramist egy különleges magyar szakértő, Száraz György is kezelésébe vette már:
Szakkara az ókori Egyiptom egyik legfontosabb temetkezési központja volt, amely messze túlmutat egyetlen piramison: valójában egy hatalmas nekropoliszról, azaz temetővárosról beszélhetünk. Itt található Dzsószer fáraó híres lépcsős piramisa, amelyet az egyiptomi építészet első „igazi” kőpiramisaként tartanak számon. A monumentális építmény megalkotása Imhotep nevéhez fűződik, aki nemcsak építészként, hanem tudósként is kiemelkedő alakja volt korának.
A lépcsős piramis egy fontos fejlődési állomást jelentett a piramisépítés történetében
hiszen átmenetet képezett a korábbi sírépítmények és a későbbi, sima oldalú gízai piramisok között. Szakkara ugyanakkor nem csupán egyetlen építményből áll: a piramist kiterjedt komplexum veszi körül, udvarokkal, templomokkal és sírokkal, amelyek vallási és rituális célokat is szolgáltak. A terület jelentőségét jól mutatja, hogy nemcsak az Óbirodalom idején, hanem későbbi korszakokban is folyamatosan használták temetkezési helyként.
