Tömeggyilkosok mindkét oldalon, ki tudja, hányan menekültek tiszta lelkiismerettel az Ördög-árokba

Az utóbbi években Budapesten radikális csoportok kezdtek el felfordulást kelteni. Antifasiszták és szélsőjobboldali csoportok tagjai is civil járókelőkre támadtak, akik csak épp rosszkor voltak rossz helyen. Valahogy ezek a véres jelenetek pont a kitörés napja környékén történtek, ezért a második világháborús kitörés-nap évfordulója egy veszélyes időszak, amikor komoly rendőri készültség jellemző a fővárosra. 

Történelmi megemlékezés vagy teljesítménytúra

A kitörés napján a magyar és német katonák második világháborús összefogásáról szoktak megemlékezni egy kirándulással a Budai hegyekben.

Egyébként ez egy békés megemlékezés, sőt, van, aki csak a túra miatt vesz részt rajta, mert nagyon szép helyeken visz keresztül az útvonal, illetve nem kis teljesítmény végigmenni rajta, és legyalogolni a 60 kilométeres távot nagy szintkülönbségeken keresztül. Általában sokan indulnak és csak kevesen tudják teljesíteni.

Azért szimpatizálnak ezzel a programmal a szélsőjobbos csoportok, mert a német-magyar hadsereg kéz a kézben küzdött az oroszok ellen. A szélsőjobboldali csoportok emblematikus napján erősebb rendőri jelenlét biztosítja Budapesten, hogy ne lehessen összecsapás tüntetők és ellentüntetők között.

Pontosan a kitörés napját 1945. február 11-re datáljuk, Budapest ostroma egy kitörési kísérlettel zárult, ahogyan a Budai Várba szorult német és magyar katonák mintegy 20 ezren megpróbáltak kimenekülni a Várból, áttörve a szovjet ostromgyűrűt.

A kitörés óráiban nem a jó és a rossz párharca öltöt testet. A kitörők között voltak nyilasok, tömeggyilkosok, de a kitörők ellen harcolók között is voltak tömeggyilkosok a szovjet oldalon A nyilasok egy része nem is tört ki, hanem elbújt. Ez a tény okoz ma megosztottságot a magyarokban, hogy egyáltalán miként tekintsenek az eseményre. A résztvevők közül kevesen vállalják az arcukat vagy a nevüket, ha a média valamely képviselője kérdezi őket. 

Ördög-árok a második világháborúban

Az Ördög-árok eredetileg természetes vízfolyás volt a Budai hegységből. A második világháború végén az Ördög-árok stratégiai szerepet kapott. 1945 februárjában a Budai Várban rekedt német és magyar parancsnokság ezen keresztül próbált kitörni, de a kísérlet kudarcba fulladt – állítja a mesterséges intelligancia az általa készített #aitrtnelem videóban.

Két éve ül börtönben az a férfi, akit azzal vádolnak, hogy 2023 Kitörés napján egy neonáci felvonulás után társaival együtt rátámadt ártatlan járókelőkre Budapesten. Az ő nyilatkozatát tudod megnézni az alábbi videóban.