Az utolsó balatoni vulkánkitörés letarolta a Kárpát-medencét, elárulták, hogy szunnyad-e még a Tihanyi-félsziget réme

Fontos leszögezni már kezdésként, hogy a közeljövőben egyáltalán nem kell tartani attól, hogy a Balaton környékén vagy akár bárhol Magyarországon vulkáni működés indulna meg. Feltehetően már emberi élet sem lesz a bolygón, mikor újra láva fog csordogálni, vagy pusztító vulkánkitörés indul meg a Kárpát-medencében. Aktivitás még jóval az emberiség létrejötte előtt volt utoljára a környékünkön, és csak a mai határainkon túl, Székelyföldön volt működő vulkán az utóbbi néhány tízezer esztendőben.

A Badacsony és társai ma már békés monstrumként meredeznek az égbe, ám az emberek kíváncsian kutatják, hogy egyszer még lehetnek-e aktívak. Persze van számos tévhit, és szerencsére a valóság nem is olyan izgalmas, mint gondolnánk.

A vegyes képet mutatót Kárpát-medence változatos tájainak egyik legérdekesebb szeletét képezik a Balaton földtani „darabkái”. A Balaton környezetét egykoron a mélyből feltörő köpenyanyag formálta, aminek köszönhetően rengeteg gáz és olvadt kőzet jutott a felszínre. Létrejött a vulkáni mező, és a vulkánkitörések mai hagyatékaiként láthatjuk a mai tanúhegyeket.

Érdekesség, hogy a Balatonnak még csak a nyoma sem volt meg, amikor ezek a vulkánok működtek és egy pusztították és építették környezetüket. A „magyar tenger” még sehol sem volt, ám az egykori, dinoszauruszok korabeli Pannon-tenger sem volt már sehol. A sekély sósvíz helyett a sík, folyókkal szabdalt területet mocsarak szegélyezték.

Csak a vulkáni jelenségek törték meg az egyhangúságot.

Igazi robbanások pusztították a mai Dunántúl területét, lévén nem békésen csordogáló lávafolyásokról beszélhetünk. Valószínű, hogy amikor kőzetrétegek között felfelé tört az olvadt anyag, akkor az találkozott a karsztvízzel. Ekkor hatalmas erejű robbanások szinte szétvetették a területet a gőz erejével, jelentős területen szétszórva az olvadt és nem olvadt kőzetet. Gyűrűs szerkezetek jöttek létre és csak később jelent meg a láva, amely kitöltötte ezeket az üregeket, majd a végső fázisban látványos lávaszökőkutak is kialakulhattak, hasonlóan a hawaii típusú vulkánok működéséhez. Utoljára nagyjából 7 millió évvel ezelőtt.

Ami pedig a legfontosabb kérdés, hogy mikor törhetnek ki újra ezek a vulkánok, arra a válasz egyértelműen kijózanító. Ezek úgynevezett monogenetikus vulkánok, vagyis alapvetően egyszer működnek, majd hosszú időre elcsendesednek, akár több millió évre is. A jelenlegi tudásunk szerint nem lehet pontosan megjósolni egy új kitörést, és semmi sem utal arra, hogy a Badacsony vagy a környékbeli hegyek (vagy éppen a tihanyi félsziget) a közeljövőben újra aktivizálódnának. Vagyis a látvány mögött ott van a múlt ereje, de egyelőre nem kell attól tartani, hogy a Balaton partján egyszer csak újra megmozdul a föld.

Kevesen ismerik a vulkanikus eredetű Hegyestűt a Balaton mellett: