Különös lény bukkant fel Erdélyben, a Netflix nézői egyszerre horkantak fel a látványtól, veszélyben a magyarok

Nagyon más képet festett egykoron Európa közepe, mint most. A Kárpát-medence, vagy a mai Erdély, esetleg Székelyföld területe egy szinte elzárt világ volt hosszú évmilliókon keresztül. A szétdarabolódott egykori Pangea míg máshol hatalmas, kontinensnyi területekre szabdalódott, addig hazánk területén kisebb-nagyobb szigetek jöttek létre, ahol változó mélységű, de sekélynek címkézett tenger jött létre. A Jurában és a Krétában folyamatosan változott a szigetek mérete és elárasztottsága, alighanem többször voltak átjárhatóak egymás között. 

Az elszigeteltségüknek köszönhetően egyedi ősvilág fejlődött ki az itteni szárazulatokon. Ennek talán egyik leghíresebb és leginkább egyedinek számító példánya volt a híres Magyarosaurus, amelyet csak 1885-ben kezdtek el felfedezni, mint a Kárpát-medence első dinoszaurusza. 

A hosszú nyakkal megáldott növényevő őslény igazán különlegesnek számított az egyedi paramétereivel. Első fellelt maradványait Nopcsa Ferenc húga találta meg. A báró aztán megvizsgálta a darabokat, és arra jutottak, hogy a Krétából származó élőlény a méretei ellenére nem fiatal, hanem már egy felnőtt példány lehetett.

A szakértői mérések és becslések alapján a Magyarosaurus magassága körülbelül két méter lehetett, míg hosszúsága mindössze hat méter volt, ami a sauropodák körében igencsak pöttömnek számít. Azonban a fajának fennmaradásához nem volt szükség az óriássá való evolúcióhoz, lévén behatárolt volt élőkörnyezete mérete is. Továbbá esélyes, hogy az elszigeteltségének köszönhetően fennmaradását tudta biztosítani anélkül is a ragadozókkal szemben, hogy megváltozott volna a mérete. 

Ha nagy ragadozók nem is portyáztak a mai Kárpát-medence, vagy éppen Erdély és Székelyföld szigetvilágában, azért akadhattak természetes ellenségei az ősi "magyaroknak", mint békés növényevő dinoszauruszoknak. A Netflix legújabb tudományos dokumentumfilmje alapján póniméretűnek titulált Magyarosaurus többek között a Hátszeg-szigeten élte le életét. Ahol egy repülő óriás falta a "cuki" hosszúnyakút. Az egykori 15-20 méteres szárnyfesztávolságúra becsült Hatzegopteryxet mára a tudomány már kicsit finomította, talán 10-11 méteres lehetett. Az óriási repülő "dinó" a levegőből nézte ki áldozatait, majd a leggyengébbet ragadta el a csordából. 

Így csapott le a félelmetes Hatzegopteryx az aranyos kis Magyarorsaurusra: