Honfoglalás előtti idegen tárgyat találtak a kutatók Magyarországon, ez a felfedezés mindent megváltoztat

Az ELTE régészei egy honfoglalás előtti tárgyat rekonstruáltak. 

A honfoglalás előtti magyar történelem egy kicsit homályosabb – még a tudósok számára is – mint az azt követő korok. Bár vannak elméletek, elképzelések arról, hogy  pontosan milyen népek élhettek előttünk a Kárpát-medencében, azt már nehezebb megmondani, hogy ezeknek a népeknek pontosan mi lehetett az életformája, hogy éltek – és igazából még azt is rejtély övezi, hogy hogyan ment pontosan vége a honfoglalás: a kettős honfoglalás elmélete nem véletlenül ilyen népszerű.

Azonban most talán sikerül több bizonytalanságot, találgatást félresöpörni – egy vaskori leletekből építkező rekonstrukció rávezette az ELTE régészeit arra, hogy pontosan milyen életformát folytattak a Kárpát-medencében, a vaskorban – egy szkíta páncélt rekonstruáltak a kutatók.

Történelem a Kárpát-medencében, a honfoglalás előtt – a szkíták egyik kincsére bukkantak, párját ritkító tárgyi felfedezést tettek a kutatók

A honfoglalás előtt a Kárpát-medencében a lovas-nomád nép, a szkíták hagyhatták hátra azt a páncéllemezt, ami a vaskorból származik – az ELTE régészei óvatosan összeállították azt a páncélt, amit a vaskorban a szkíták hordhattak a Kárpát-medencében – a pikkelyekből, és bőrlapokból álló fém páncél rekonstrukciója meglepő eredményt ért el: a kutatók szerint az ősi szkíta mesterek úgy fűzték össze az alátétet, és a pikkelyeket, hogy az ellent tudjon állni a nyílvesszőknek 

A honfoglalás előtti szkíta páncél rekonstrukciója történelmi jelentőségű – azonban nem áll meg az elméleti szinten a szkíta tárgy kutatása: Nagy László hagyományőrző segítségével élesben, gyakorlatban is ki lesz próbálva az ősi, vaskori szkíta páncél — olvashatjuk a Múlt-kor cikkében. 

A szkíták és a magyarok közötti kapcsolatról Szabó Gábor, az ELTE volt Régészettudományi Intézet tanszékvezető egyetemi docense tartott hosszas előadást: