Feltörték a magyar király sírját, hideglelős amit benne találtak, a tudósok is megrettentek

Dobó István után a magyar vérvonalú uralkodó sírja nem várt láncreakciót szabadított a tudósokra

Korábban már feltártuk, hogy az Egri csillagokból már ismert egri vár kapitánya, aki a maroknyi védősereget győzelemre vezeti a hatalmas oszmán túlerővel szemben, Dobó István a börtön falai között és a betegségekkel is megvívta saját harcát.

A várkapitány 2008-as, dobóruszkai exhumálása óta tudjuk, hogy maradványai egy egyszerű fakoporsóban pihentek a szentély padlója alatt. A magyar történelem egy részének azonban létezik egy felfoghatatlan mélységű, eddig eltitkolt részlete is: egy olyan elfeledett kripta, ahol a sírboltok pecsétjeinek feltörése nem a tudományos igazságot, hanem egy évszázadokon át éledezett, láthatatlan végzetet szabadított a leletet vizsgáló szakemberekre.

Miközben a magyar várvédő kapitány nyughelyének feltárása tudományos siker volt, 1973-ban Lengyelországban egy olyan biológiai csapda várt a kutatókra, amely kísértetiesen emlékeztetett a távoli Egyiptom fáraóinak, legfőképp a Tutanhamon sírjának feltárásakor keletkezett láncreakció esetére.

IV. Kázmér lengyel király, akinek ereiben édesanyja, Zsófia királyné révén magyar vér is csörgedezett, közel ötszáz évig nyugodott háborítatlanul a krakkói Wawel-katedrális mélyén.

Amikor a tizenöt fős szakértői gárda engedélyt kapott a pecsétek feltörésére, még senki sem sejtette, hogy egy láthatatlan gyilkost engednek szabadon.

A Wawel átka, biológiai fegyver a királyi kriptában, amit nem lett volna szabad megbolygatni

A forrásanyag szerint, 1973-ban, a sírbolt felnyitása után a résztvevők sorsa megpecsételődött. A tizenkét kutatóból rövid időn belül tízen életüket vesztették, ami után a világsajtó azonnal a fáraó bosszújához hasonlította az esetet, és a hírhedt Tutanhamon-legendát emlegette. Ott is hasonló átok szedte áldozatait: Lord Carnarvon, a feltárás finanszírozója alig néhány hónappal a kamra felnyitása után meghalt, és őt több tucat olyan személy követte, akik valamilyen módon kapcsolatba kerültek a sírral.

A tudomány azonban a misztikum helyett a mikroszkóp alá helyezte a tragédiát:

A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a halálért az Aspergillus flavus nevű élővilág volt a felelős.

A lezárt, nedves és oxigénszegény közeg, valamint a koporsóban található szerves anyagok évszázadokon át táplálták ezt a bizonyos elővilágot.

A fertőzés terjedt és nem kegyelmezett, a kutatócsoport 15-fős tagja közül senki sem élte túl

Amikor a levegő beáramlott a kriptába, milliónyi spóra került a kutatók szervezetébe, ami agresszív tüdőgyulladást és végzetes fertőzést okozott. Tehát a néma “átok” nem más volt, mint egy gomba, ami nem kegyelmezett a tudósoknak.

Míg korábban Dobó István neve hallatán a várfalak közé feszülő dacot és a kardél erejét idéztük fel, ez a tragédia könyörtelenül rámutatott: a múltnak vannak olyan biológiai méregtől terhes emlékei, amelyekbe puszta kézzel belenyúlni felér egyenesen a tudattal, hogy életek veszhetnek oda.

A magyar vérvonalat hordozó uralkodó sírja ma már hermetikusan elzárt terület, örök mementóként emlékeztet arra, hogy a tudományos kíváncsiság néha a legmagasabb árat követeli

Ez a videó IV. Kázmér lengyel király sírjának 1973-as felnyitását és az azt követő 15 rejtélyes halálesetet járja körül: