Kinyitották az egyiptomi sírt, amit soha nem kellett volna

Egyiptom ma is rengeteg titkot rejt, napjainkban is születnek újabb és újabb felfedezések a világtörténelem egyik legsikeresebb civilizációjának múltjáról. Nemrég egy különleges, több mint 2500 éves sírt fedeztek fel régészek Kairótól délre, az Abúsír nevű régészeti lelőhelyen. A sír egyik érdekessége, hogy számos mágikus szöveg díszíti a belső teret, melyeket sikeresen le is fordítottak a szakemberek. A feliratok célja az volt, hogy a sírt megkörnyékező mérges kígyókat megátkozzák és megbabonázzák.

„Ezek a kígyókkal kapcsolatos varázsigék vélhetően a sír tulajdonosának egyedi kívánságára kerültek a falakra, mivel ebből a korszakból nem ismerünk hasonló példát arra, hogy ekkora figyelmet fordítottak volna a mágikus szövegek használatára”

 – mondta Miroslav Bárta, a Cseh Egyiptológiai Intézet kutatási igazgatója.

A legújabb vizsgálatok arra utalnak, hogy az ókori Egyiptomban sokkal több mérges kígyó volt, mint napjainkban. Ez annak tudható be, hogy a klíma jóval nedvesebb volt és dúsabb növényzet borította a tájat. A sírban nyugvó egyiptomi vélhetően erősen tartott a kígyóktól, ezért választotta vagy választották számára a csúszómászókat megigéző terjedelmes szöveget.

Más temetkezési helyeken is találtak már hasonló feliratokat a régészek, de ilyen mennyiségben ritkán fordulnak elő szövegek egy síron. 

Fiatal egyiptomi írnok feküdt a sírban

A nyughely egy Džehutiemhat nevű írnoké, aki fontos személy volt és a fáraók udvarában szolgált mintegy 2500 évvel ezelőtt, az egyiptomi perzsa uralom idején. Sírhelyét már az ókorban kifoszthatták, de szarkofágja és csontvázának maradványai ott maradtak. 

A DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy körülbelül 25 éves korában hunyt el az írnok és súlyos csontritkulásban szenvedett. Ugyanígy a közelében eltemetett emberek is, akik vélhetően a családtagjai voltak.

A sírban található szövegek nagy része a Halottak könyvének 178. fejezetéből idéz. Ezek a sorok az elhunyt túlvilági útját segítették a hiedelem szerint, és a halott túlvilágba lépéséről is tartalmaz leírásokat. 

Az egyiptomi hieroglifák évezredeken át díszítették a sírhelyeket és épületeket

Az első ismert hieroglifa feliratok az i. e. 4. évezred végéről származnak, használatuk az Óbirodalom idején (i. e. 2686–2181) már teljesen kiforrott írásrendszerré vált. Főként vallási és hivatalos szövegek rögzítésére szolgáltak, és a fáraók sírjaiban, templomok falain, valamint szarkofágokon is megtalálhatók. 

A hieroglif írásrendszert a későbbi időszakokban fokozatosan felváltották más formák, például a démotikus írás, de a képírás egészen a római korig, az i. sz. 4. századig megmaradt. Az utolsó ismert hieroglifás felirat az i. sz. 394-ben készült a philae-i templomban, ezzel lezárult az ókori Egyiptom írásbeliségének egyik legfontosabb korszaka.