Rákosi Mátyás borzalmas titkot rejtegetett, felszínre került az igazság, Budapest közepén bukkantak rá

Évtizedekig csak suttogtak róla, ma már azonban levéltári adatokkal bizonyítható: Budapest szívében, a Kossuth tér és a Szabadság tér között, 16 emelet mélységben egy hatalmas, szigorúan titkos objektum rejtőzik. Az F-4 néven ismert létesítményt nem kisebb célra szánták, mint hogy atomtámadás esetén is biztonságos menedéket és irányító központot nyújtson a pártvezetésnek, köztük magának Rákosi Mátyásnak.

A titkos bunker születése

A levéltári kutatások feltárták, hogy az utasítást a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) adta ki 1951 decemberében. A cél egy olyan, 3500 négyzetméteres komplexum volt, amely háborús helyzetben 2200 ember befogadására alkalmas, és irodai funkciókat is ellát. A párt akkori székháza az Akadémia utcában volt, a bunkert pedig úgy tervezték meg, hogy onnan menekülési utat biztosítson a vezetésnek.

Mérnöki csúcsteljesítmény és álcázás

Az építkezés 1952-ben kezdődött meg, teljes titoktartás mellett. A munkálatokat a metróépítésnek álcázták. A munkások közül sokan vidékiek voltak, akik a föld alatt dolgozva azt hitték, a 2-es metrón dolgoznak. Fogalmuk sem volt, hogy Pest melyik része alatt járnak.

Az építményt bányászati módszerekkel, túlnyomásos keszon alatt építették, hogy távol tartsák a talajvizet.

Az objektumot az ország akkori egyik leggyorsabb liftjével és egy 283 fokból álló lépcsősorral lehetett megközelíteni a Steindl Imre utca 12. szám alatti ház udvarából.

Luxus és védelem a föld alatt

Bár a bunkerben 250 fő számára terveztek állandó munkahelyet, a hierarchia itt is érvényesült. Míg a többség csoportos irodákban dolgozott volna, a kiváltságos hat vezető – köztük Rákosi – számára külön szobák, saját telefonállomás, fürdő és WC járt. A komplexumot tíztonnás óriásbombák és atombombák ellen is hitelesítették, a harci gázok ellen pedig belső levegő-regeneráló rendszerrel védekeztek volna.

A hurok: menekülés a városból

A bunker egyik legizgalmasabb titka, hogy közvetlen kapcsolata van a 2-es metró vonalával. A Deák térnél kialakított „hurok” segítségével a pártapparátust a metróalagutakon keresztül, majd a Pillangó utcai MÁV-összeköttetést használva pillanatok alatt ki lehetett volna juttatni a városból.

Mi lett a bunker sorsa?

Az építkezés az 1950-es évek közepén, Nagy Imre intézkedései miatt lelassult, majd 1956 után Kádár János alatt fejezték be költségtakarékosabb módon. Az eredetileg pártközpontnak szánt helyet végül a Nehézipari Minisztérium tömegóvóhelyeként fejezték be 1963-ban.

Bár felmerült, hogy borospincét, diszkót vagy gombatermelő üzemet hozzanak létre benne, a szigorú tűzvédelmi előírások miatt ezek a tervek meghiúsultak. Ma az F-4 objektum állami tulajdonban van, berendezései nagyrészt 60 évesek és leromlott állapotúak, emlékeztetve a hidegháborús paranoia legsötétebb éveire.

Az alábbi videóban további titkok derülnek ki Rákos Mátyáról:

Forrás: epiteszforum.hu