Elárulta a magyarokat a nyelvük, nem mi voltunk az egyetlen honfoglalók?

A magyar nyelvnek nincsen párja, szokták mondani, de egyes kutatások nem feltétlenül ezt támasztják alá. Erről árulkodik például a gatya szavunk is.

A szókincsünk

A mai magyar szókincs legnagyobb részét idegen eredetű elemét szláv jövevényszavak képezik. Olyan alapvető szavakról van szó, mint a barát, szombat, munka, galamb vagy péntek mind-mind szláv eredetűek. De a mindent megváltoztató, nagy kérdés az: mikor kerültek ezek a nyelvünkbe?

"Tekintve, hogy legrégibb szláv jövevényszavaink zöme nem tájszó, hanem a magyar nyelvterület egészén el van terjedve és történetileg sem mutatható ki, hogy valamely peremvidékről kiindulva vált volna idővel összmagyar elterjedésűvé, fel kell tételezni, hogy átvételükre a Kárpát-medence központi vidékein került sor, mégpedig a honfoglaláskor ott talált és idővel a magyarság által teljes egészében asszimilált szlávok nyelvéből."

- erről Zoltán András tartott előadást az ELTE-n. 

Egyes vélekedések szerint a honfoglalás után, még a 10. század végén ragadtak ránk, de egyre több nyelvész azt állítja, hogy nem feltétlenül volt így.

A furcsa hangok okozzák a rejtélyt

A legnagyobb kérdést a szláv, úgynevezett nazális magánhangzók okozzák. Ezek olyan különleges hangok voltak, amelyek a legtöbb szláv nyelvből már nagyon korán kikoptak. A magyar nyelv viszont megőrizte ezeket. Ilyen szavunk például a rend, a galamb, a gomba, a donga vagy a szomszéd is. A legtöbb szláv nyelvben ezek már 10. században eltűntek, a magyarban viszont - még ma is - tömegével hemzsegnek.

Akkor kettős honfoglalás volt?

Egyes kutatás szerint a nazális magánhangzók kérdésére egyetlen válasz van, méghozzá az, hogy úgynevezett kettős honfoglalás volt. 

"Az egyik kiút az úgynevezett kettős honfoglalás elfogadása, amint azt szlavistáink közül Király Péter (2006) szorgalmazza. Ha ugyanis egy-két évszázaddal korábban kezdődött a szláv magyar együttélés a Kárpát-medencében, amire Király Péter adatainak kritikus megrostálása után is van esély, akkor kényelmesen volt idő átvenni az itteni szlávoktól a még nazális magánhangzókat tartalmazó korai szláv jövevényszavainkat. Más megfontolások alapján, de hasonló következtetésre jutott Makkay János is, aki szerint a nazálisos alakot tükröző szláv jövevényszavaink átvételének ideje „a 7–9. század, és nemcsak a 10. század első néhány évtizede”."

- állapította meg az előadó.

A másik magyarázat szerinte még az lehet, hogy a honfoglaló magyarok érintkeztek olyan szlávokkal, akik őrizték az ősi nyelvet, így volt idejük megtanulni tőlük ezeket a nazális magánhangzókat.