Ketté hasították a magyar települést, a kertek már Szlovákiához kerültek

Első pillantásra nehéz megérteni, miként fordulhat elő, hogy egy magyar település utcái, házai és kertjei már egy másik országhoz tartoznak, annak fényében, hogy maga a falu továbbra is Magyarország része maradt. Mégis létezik egy ilyen település Nógrád megyében, ahol a mindennapok része ez a furcsa történelmi örökség.

Egy falu, két ország valóságában: így élnek Somoskő lakói a megosztottság után

Somoskő ma Magyarország területén található, közigazgatásilag Salgótarján része. A település azonban különleges helyzetben van: a falu fölé magasodó vár már Szlovákia fennhatósága alá tartozik, és bizonyos földterületek, egykori kertek is oda kerültek. A helyiek számára ez nem elméleti kérdés, hanem generációk óta megélt valóság.

A somoskői látképben ma is egyszerre vannak jelen a magyar és a szlovák közigazgatási viszonyok, anélkül hogy a táj természetes egysége megszakadt volna. A mindennapi életben ez alig érzékelhető, történelmi jelentősége viszont máig meghatározó.

A vár, amely mindig is uralta a vidéket: a somoskői erőd stratégiai szerepe évszázadokon át meghatározta a történelem alakulását

A Somoskő fölé magasodó vár egy meredek bazaltkúp tetején áll, és már a középkor idején meghatározta a környék sorsát. A 13. században a Kacsics nemzetség építtette, pontosan azért, mert innen messzire ellátni, és ellenőrizni lehetett a környező útvonalakat.

A vár története mozgalmas: királyi kézben is járt, főúri családok birtokolták, majd a 16. század végén török uralom alá került. 1593-ban sikerült visszaszerezni, de később fokozatosan elvesztette katonai jelentőségét.

Az 1682-es füleki hadjárat során súlyos károkat szenvedett, romjai pedig évszázadokra meghatározták a táj hangulatát.

Évszázadok nyomai egyetlen bazaltcsúcson

A 19. században a somoskői várrom már romantikus úticélnak számított, festők és utazók keresték fel. A helyiek számára továbbra is a falu jelképe maradt, függetlenül attól, milyen politikai döntések születtek távol a bazaltfalaktól.

A vár sorsa végül egy olyan történelmi eseményhez kapcsolódott, amely egész Magyarország térképét átrajzolta.

Hogyan vezetett a trianoni döntés Somoskő kettészakadásához?

A különös helyzet oka a Trianoni békeszerződés következményéből fakad. Az első világháborút lezáró döntések nyomán Somoskő és környéke az újonnan létrejött Csehszlovákiához került. Később, egy ritka és sikeres területi korrekció során maga a falu visszatért Magyarországhoz, ám a vár és a fölé magasodó vulkáni csúcs már nem került vissza.

Így történhetett meg, hogy ma egy magyar település fölött egy szlovákiai vár áll, miközben a falu látképe, múltja és közössége továbbra is egységet alkot. A schengeni megállapodás óta a vár szabadon látogatható, de története máig emlékeztet arra, milyen mély nyomot hagytak a 20. század döntései ezen az apró, mégis jelképes vidéken.

A videó röviden bemutatja, hogyan alakult át Magyarország területi helyzete a trianoni döntés után, és miként kerültek ezrek lakta települések más állam, Szlovákia fennhatósága alá:

Forrás: ng.24.hu és Youtube videó