promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Vallott az űrhajós, elállt a műsorvezető lélegzete, olyat mondott, amiről a tudósok nem beszélnek

Vallott az űrhajós, elállt a műsorvezető lélegzete, olyat mondott, amiről a tudósok nem beszélnek

Borítókép:  Profimédia/illusztráció
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

Nem mindennapi dolgot mondott a kalandjairól az űrhajós.

Az MVM csatornája a mai napig tartogat meglepetéseket a nézői számára. A legutóbbi adásban Szirmai Gergely – aki egyébként szintén közszereplő és YouTuber, őt is pozitív meglepetés ebben a szerepben látni – az egyik első űrhajóssal, az Apollo-16 egyik legénységi tagjával beszélgetett.

Ez az űrhajós pedig nem más, mint Charlie Duke

Charlie Duke az Apollo 16-al hódította meg a világűrt – és a holdat. Ez a tizedik olyan űrmisszió volt, ami egyáltalán hordozott embert, és csupán az ötödik olyan, ami landolt is a holdon.

Charlie Duke az Apollo-16 keretein belül átélt kalandjairól beszélgetett Szirmai Gergellyel. Az interjú egy pontján az űrhajósok elszigeteltsége is szóba jött, ezzel kapcsolatban pedig egy nagyon érdekes gondolatot mondott az Apollo-16 egykori utasa.

Ez egy teljesen más élmény lehetett. A világűrben való elszigeteltség az, amit a legtöbb űrhajós a legnehezebben tud elviselni. Neked milyen volt ennyire távol lenni mindenki mástól?

– Kérdezte Szirmai Gergely a volt űrhajóst.

Nos, valójában nem vagy igazán távol mindenkitől. Van egy legénységed, hárman vagyunk, és egy űrhajónk, ami elég tágas, és van a holdmodul, amihez ki tudsz nyúlni és meg tudod érinteni egymást. Így mindig valakivel vagy, és sosem érzed magad egyedül. Az egyetlen alkalom, amikor kicsit furcsán éreztem magam, az volt, amikor először jöttünk vissza a Hold túlsó oldaláról, és láttuk a Földet felkelni. Az első gondolatom az volt: Messze vagyunk otthonról. Remélem, ez az egész együtt marad. És ez az a fajta gondolkodás volt.

Mondta Charlie Duke. Az Apollo-16 korábbi utasa folytatta :

De annyira izgatott voltam a kaland miatt, és a repülési terv követése, meg mindezek az izgalmas feladatok, hogy igazán nem éreztem magam magányosnak. Nem aggódtunk azon, hol vagyunk.

A volt űrhajós szerint belefutottak pár hibába, de nem remegett meg a kezük az Apollo-16 fedélzetén.

Volt, hogy le kellett állítanunk a leszállást egy másik űrhajó problémája miatt. Az egy keserű pillanat volt. Egy órával azelőtt, hogy leszálltunk volna, megszakították a leszállást, és nem úgy tűnt, hogy sikerülni fog. De a küldetésirányítás közbelépett, és találtak módot a probléma megkerülésére. Így késéssel, végül sikerült leszállnunk. Ez volt az utolsó esélyünk a leszállásra, és még vissza tudtunk jutni a kiindulási ponthoz.

Valamint azt is elmondta, hogy a leszállás pillanata neki is nagyon megható volt.

Nagyon hálásak és izgatottak voltunk, hogy megkaptuk az engedélyt a leszállásra. Miután megoldották a problémát és mondták, hogy minden rendben, a küldetésirányítás megmentette azt a napot és a leszállást. Így engedélyt kaptunk, leszálltunk, és a várakozásainknak megfelelően töltöttük az időt a holdfelszínen, elvégeztük az összes kísérletet, és nagyon sikeres volt a holdfelszíni tartózkodás.

A teljes interjúban Charlie Duke hosszasan beszél az Apollo-16 misszió során átélt élményeiről, az űrutazásról. A teljes interjút mindenképp érdemes megnézni: