
A románok átnevezték hazánkat, ez a rendkívüli szó iszonyatos indulatokat gerjeszt
Olvass tovább...


Érdekes kérdés kezdett el terjedni az interneten, térképet is mellékeltek hozzá.
A magyar történelem bizony bővelkedik rengeteg fordulópontban, a legtöbb időpontját álmunkból felkeltve is azonnal tudjuk, ezek a történelmi évszámok a retinánkba égnek. Mindenki tudja, hogy 1241-ben volt a mohi csata és jött a tatárjárás, majd IV. Béla lett a második honalapító, aztán 1526-ban Mohácsnál tényleg több is veszett, hiszen a király eleste mellett megnyílt az út a töröknek az ország belseje felé.
Mindenki azonnal tudja a trianoni békediktátum időpontját is.
A mohácsi csata után az ország három részre szakadt, ám létezett egy Magyar Királyság is, a független állam megmaradt amellett is, hogy létrejött az Erdélyi Fejedelemség és a törökök kihasították a hódoltsági részt. Ám nem mindenhol gondolják ezt így, Romániában és Szlovákiában is több közösségi oldalon terjednek térképek, illetve az,
hogy Magyarország megszűnt független államnak lenni 1526 és 1918 között.

Olvass tovább...
Mint a Hungary History nevű Facebook oldal foglalkozik a témával, itt az oldalon azt is leírják, hogy ez bizony egy tévhit, ami pedig e mögött áll, az egy egy nagyon specifikus és modern szuverenitás-fogalom, hiszen a mohácsi csata után tényleg történtek változások a Magyar Királyság területén, ám ez nem jelenti azt, hogy megszűnt volna létezni. A magyar állam politikai formája változott csak meg, jogilag tovább létezett.
Részletesen erről IDE kattintva olvashattok.
Az 1526-os mohácsi csata után a török Pest feldúlása után kivonult az országból, a trónra pedig többen is jelentkeztek, pártoskodás vette a kezdetét, amelyben a Habsburgok mellett a törököknek volt még szavuk, és ahelyett, hogy sikerült volna egy kézben egyesíteni a megmaradt magyar területeket, szépen lassan az ország három részre szakadt.
De mi történt valójában a mohácsi csatában, mi ágyazott meg a vereségnek, és mi történt pontosan utána?