Az ősmagyarok betörhettek Egyiptomba, valami szörnyűséget követtek el a gízai nagy piramisoknál?

Különös posztot közölt valamivel több mint egy évvel ezelőtt az ŐSI Könyvtár - Az integrált tudástér nevű Facebook-fiók. A különleges elmélettel előhozakodó oldal az Ősmagyarok és Egyiptom: Lehetséges Kapcsolatok a Történelem és Mítoszok Fényében címmel ellátott munkát adta ki, és sokkolta a magyar őstörténetére kíváncsi olvasókat. Ugyanis az elődeinket elméleti síkon hozta össze a legjelentősebb ókori társadalommal, az egyiptomiakkal. Hogy jártak-e őseink a gízai nagy piramisok árnyékában, taposták-e Egyiptom homokját a Nílus partján? Nehéz elképzelni, de nem lehetetlen a poszt szerint.

A szakértők már régóta igyekeznek megtalálni a magyarság gyökerét, kapcsolatát, rokonságát más országok, autonóm területek nemzeteivel. Talán minden korábbinál hajmeresztőbb elképzelés az, hogy valami kapocs fűzi egymáshoz az ősmagyarokat és az ókori Egyiptom lakóit. Egyes szakemberek és lelkes amatőrök észrevételei szerint történelmi, kulturális és spirituális szempontok szerint is vannak „találkozási pontok”.

Az persze egyértelmű, hogy komoly földrajzi távolságok voltak a két nép között, lévén az egyiptomiak gyakorlatilag ki sem mozdultak Észak-Afrikából, míg a (h)őseink Ázsiából vándoroltak egészen Európa szívéig.

Egyesek szerint vannak lehetséges átfedések, áthallások a nyelvek között. Nemcsak népünk genetikája rejt számos titkot, hanem nyelvünk eredete is. Számos elmélet van a különösen egyedinek számító magyarról, amelyet a hivatalos kánon szerint a finnugor nyelvcsaládhoz sorolunk. Igaz, manapság a központi irányelv szerint a türkök felé próbálunk húzni. Ám vannak, akik szerint az egyiptomiakkal való néhány közös, de legalábbis hasonló szavunk sokkal többről szól, mint puszta véletlenről.

Az említett blog szerint érdemes megemlíteni:

„A magyar "isten" és az egyiptomi "istn" szó összecsengése egyesek szerint arra utalhat, hogy vallási kifejezések kölcsönzése történt.

A "szék" magyar szó és a "sek" egyiptomi szó is hasonló jelentéssel bír, utalva arra, hogy a tárgyi kultúrában is lehetnek közös gyökerek.

Bár ezek a hasonlóságok inkább érdekes egybeeséseknek tűnhetnek, vannak kutatók, akik szerint mélyebb vizsgálatokat igényel a magyar és egyiptomi nyelvi kapcsolatok kérdése.”

Persze ennél a pár szónál nem is kell több a magyar – egyiptomi rokoni kapcsolat rajongóinak, akik máris olyan alternatív történelmi idősíkokat vázoltak fel, amik a már-már természetfeletti létezését is ténynek veszik. Elképzelésük szerint a két nép között közvetett kapcsolat élt, aminek a fentebb részletezett nyelvi szálon felül egyéb kulturális, vallási, de akár genetikai alapjai is lehettek. Ezeket persze a tudományos világ elismert rétege mindezt teljes fantáziálásnak tekinti, és nem közvetlen bizonyítékként. Így természetesen teljes tagadásban a különös rokonságot illetően. Igaz, érdemes hozzátenni, hogy a magyarság genetikája komoly keveredést mutat más népekkel, amelyek között közel-keleti és közép-ázsiai szálak is.

Vajon az ősmagyarok mikor érhettek el Egyiptomba? Talán egy fosztogató hadjáratuk kalandozott el egészen Észak-Afrikáig? Hogy érték ezt el? Hajón a Földközi-tengeren keresztül? Vagy átvágtak a Közel-Kelet kegyetlen vidékén? Árpád vezér elődei láthatták a Gízai Nagy Piramisokat? Vajon ki volt az első magyar és mikor, aki rácsodálkozott a Szfinxre a Nílus partján?

Árpád vezért származásához is közelebb kerültünk közben: