Ebben a magyar faluban csak németek laknak, elképesztő oka van

Kevesen tudják, de volt egy időszak még az Osztrák-Magyar Monarchia előtt, amikor Német állampolgárok telepedtek le Magyarország területén. Németország ekkor messze nem virágzott, a harmincéves háború szinte teljesen leamortizálta az országot. 

A világháborúk előtti legnagyobb háború

A harmincéves háború az I. és II. világháborúkon kívül a legnagyobb fegyeveres konfliktus voilt Európa területén belül. 

A harcfelek cseh és német földön mérik össze először fegyvereiket, de nemsokára a szomszéd országok is viszhangzanak a fegyverzajtól és rövid idő alatt Magyarország, illetőleg Erdély továbbá Dánia, Franciaország. Svédország, másodsorban Spanyolország, Lengyelország, Németalföld, Anglia meg a török is belevonatik ebbe az általános tusába.

– olvashatjuk a harmincéves háborúról az Arcanum oldalán. Magyarország ekkor félig a háborúban résztvevő Habsburg birodalom tagja volt. Igen, félig, ugyanis az ország három részre volt szakadva: Egyik részünk, a Királyi Magyarország háborúban állt, a Török hódoltság alatti terület már nem, viszont az Erdélyi Fejedelemség szintén harcolt a háborúban. Egyszóval: Magyarország sem volt fényes állapotban ebben az időszakban, de a kitelepülő németek még mindig egy jobb lehetőségnek látták a szétszakadt országot, mint a saját hazájukat.

A németek betelepülnek Hartára

Eiler Ferenc kutató foglalkozott a hartai német lakossággal. A betelepüléssel kapcsolatban ezt írja könyvében: 

Hartára a telepesek több hullámban és különböző területekről érkeztek a 18. század folyamán. A földesúrral 1724-ben kötött szerződés még csupán 32 családot sorolt fel, ezekhez azonban 1725-ben további 21, majd 1926-ban újabb 10 csatlakozott. 1730-ra az itt élő német családok száma már 80-ra nőtt.

A hartai nagybirtokos, gróf Ráday Pál befogadot minden ide érkező németet, akik évszázadokon át megtartották a hagyományaikat, a nyelvüket, a kultúrájukat, és nem is nagyon keveredtek a környéken élő magyarokkal.

Ez egészen az I. világháború utánig így is maradt, azonban a két világháború között elkezdődött egyfajta magyarosodás a területen – hartára magyarokat telepítettek, a Németeket pedig kényszerrel elköltöztették Hartáról. Eiler Ferenc így ír a folyamatról: 

A magyar kormány 1945 májusában maga kérte a SzEB-től 200-300 ezer magyarországi német kitelepítésének engedélyezését, a potsdami konferencia 1945 júliusában pedig zöld utat adott a Magyarországról (valamint Csehszlovákiából és Lengyelországból) való kitelepítéseknek. A Németországi Szövetséges Ellenőrző Tanács 1945. november 20-án a magyarországi német kitelepítendők számát maximum 500 ezer főben határozta meg. 

A német hagyományok Harta építkezésén is nyomot hagytak

Ma már kevesen beszélnek németül a településen, de a falu egykori német lakóinak leszármazottai őrzik Harta hagyományait: Harta házai, utcái eltérnek a tipikus alföldi falvakétól: a vörös- és sárga-téglás, oromzatos, díszített homlokzatok és tégla kerítések miatt egy germán hatású falu látszatát kelti – olvashatjuk a hely.hu oldalán. 

A falu egészen különleges látványt kelt, egyszer mindenképp megéri ellátogatni ide: