4000 éves ősi dolgot találtak Magyarország alatt, azonnal életre keltették, a látványtól kiráz majd a hideg

4000 éves rejtély tárult fel Balatonkeresztúron

A Balatonkeresztúr–Réti-dűlő lelőhely feltárásánál 2003-ban olyan felfedezés született, amely azóta is foglalkoztatja a tudományos világot. A bronzkor egyik legérdekesebb temetkezés részletei kerültek elő, amikor az M7-es autópálya építését megelőző ásatás során megtalálták egy Kr. e. 2040–1890 között élt nő maradványait. A kutatók a feltárás napjának névnapjai és az anyai vonal alapján a Jelena nevet adták neki – a név azóta szimbólummá vált az egész projektben.

A temetkezés és a lelőhely adatai azonnal egy ritka és izgalmas korszakra irányították a figyelmet.

A feltárás jelentőségét az adta, hogy Jelena sírja egy olyan közösséghez tartozott, amelyről korábban keveset tudtunk. A Kisapostag-kultúra genetikai különlegességeit hordozza, amit az MTA–BTK Lendület Mobilitás Csoport stabil izotópos vizsgálatai és részletes genetikai kutatásai is megerősítettek.

A csapat szerint a 4000 éve eltemetett nő nem a Kárpát-medence őslakóinak leszármazottja volt; a genetika kimutatta, hogy feltehetően a mai Moldova és Nyugat-Ukrajna térségéből érkezett ősei révén. Jelena így ma már a bronzkor egyik fontos hivatkozási pontjává vált.

Réz hajdísz és 3D rekonstrukció: így építették újra a bronzkori Jelena arcát, lépésről lépésre

A feltárás során talált ritka réz ékszer is erre utalt: a feje mellett fekvő sapka- vagy hajdísz magasabb társadalmi helyzetre enged következtetni. A kutató csapat munkája hónapokon át tartott, részletgazdag elemzésekkel. A kutató szakemberek között Gerber Dániel archeogenetikus és Kiss Viktória vezető régész is ott volt, akik az adatok alapján eldöntötték: Jelena arcát rekonstruálni kell.

A bronzkor egyik legizgalmasabb projektje így indult útjára. A 35–45 éves nő koponyája kivételes állapotban maradt fenn, ezért Kustár Ágnes szobrász antropológus vezetésével megkezdődött az a folyamat, amelyből végül egy életnagyságú, ijesztően élethű arckép született.

A bronzkor művészeti és tudományos módszerei találkoztak: CT-felvételek alapján létrejött egy 3D modell, majd kézzel, rétegről rétegre építették vissza Jelena arcát. A bronzkor arcvonásai így több ezer év múltán újra láthatóvá váltak.

Az izomszerkezetek, a kötőszövetek vastagsága, a fogsor előreállása mind olyan részletek, amelyeket a fosszília maradványai alapján határoztak meg. Jelena koponyája például jellegzetes, előreálló fogsort mutat, amit a fosszília vizsgálatok teljesen egyértelművé tettek. A rekonstrukció egyik kulcsmomentuma az volt, amikor az orr porcainak iránya és az arc karaktere kezdett kirajzolódni.

A végső színezéshez genetikai adatokból állapították meg a szem- és hajszínt

Itt különösen megható pillanatok következtek: a Jelena-projekten dolgozó csapat tagjai szerint a munka során a modell arca „életre kelt”. Ez a folyamat szimbolikus jelentőséget kapott, mivel Kustár Ágnes – aki az egész rekonstrukció művészi részét irányította – nem sokkal a munka befejezése után elhunyt. A film és a végső alkotás így egyben emléket is állít neki.

A videóban részletesen bemutatják, hogyan épültek fel a mimikai izmok a koponyára, miként határozták meg az orrcsúcs irányát, vagy miért tűnhet ismerősnek mégis idegennek Jelena arca. A kutató csapat szerint a nő arcának bizonyos vonásai a Baltikum térségének populációjára emlékeztetnek, ami egybevág azzal, amit a genetikai elemzések igazoltak.

A projekt különlegessége, hogy Jelena az első nő Magyarország bronzkorából, akit arcrekonstrukció formájában ismerhetünk meg. 

A videóban végigkövethetjük, hogyan tárják fel Jelena bronzkori sírját, majd régészeti, genetikai és szobrászi módszerekkel lépésről lépésre újraalkotják az arcát:

Forrás: Abtk és Youtube videó