Magyarország közepén találjuk Trianon legnagyobb kegyetlenségét

A magyarok minden apróságon össze tudnak veszni

Mi magyarok sokszor mondjuk magunkról, hogy nem vagyunk egy könnyen összetartó nép - három magyar négy véleményt gyárt, főleg ha politika kerül szóba.

Ezen hozzáállás alól történelem kérdései sem kivételek, afelől viszont kevés vita akad, hogy a trianoni békeszerződés volt a 20. század egyik legsúlyosabb csapása Magyarországra nézve (bár akadnak olyan haza történészek is, akik szerint ez egy igazságos béke volt).

Bár az első világháborút átélő generáció már nincs velünk, Trianon hatásai ma is érezhetők: a szomszédos országokkal való viszonyban, a közgondolkodásban és az emlékművekben, amelyek az ország minden pontján felbukkannak.

Trianon emlékei Székesfehérváron

Székesfehérvár mindig kiemelt szerepet játszott a magyar történelemben, így természetes, hogy a városban Trianon emléke máig jelen van. Nemcsak a központban álló emlékmű őrzi ezt, hanem a város egyik legnagyobb városrésze, az Öreghegy utcanevei is.

Az Öreghegy kertvárosias terület a város északkeleti részén, amely nevét az 187 méter magas Öreg-hegyről kapta. A környék egykor gránitbányáiról volt ismert, innen származott többek között a belváros kövezetének egy része is.

Az utcanevek története

A városrész egyik legérdekesebb sajátossága, hogy utcáinak jó részét azokról a településekről nevezték el, amelyek a trianoni döntés után kerültek az országhatáron kívülre. Itt találjuk többek között a Kassa, Pozsony, Komárom, Losonc vagy Rozsnyó utcát is.

A trianoni emlékmű története sem kevésbé beszédes: az Országzászló téren álló alkotást 1936-ban építették, majd a Rákosi-rendszer tíz évvel később lebontatta. Több mint hetven évig nem állhatott a helyén, míg végül 2018-ban újjáépítették.

A székesfehérvári utcanevek: