Megfejtették Tutanhamon sírjának legsötétebb titkát, teljes a káosz a tudományos világban

Súlyos átok sújthat le a világ talán leghíresebb sírjára, Tutanhamon halotti kamrájára, amelyre sebtiben volt szükség egykoron. Ugyanis a fiatal egyiptomi uralkodó hirtelen halt meg, és gyorsan kellett cselekednie a birodalom illetékeseinek a fáraó lelkének megmentésére. Sőt, a szakemberek szerint a földrajzi adottságok és időjárási viszontagságok miatt könnyen lehet, hogy még több fáraó és király hagyatéka bajba kerülhet napjainkban. Sötét titok ez, melyről nem szívesen beszélnek az egyiptomiak, pedig a hírek arról szólnak, hogy sürgős beavatkozásra van szükség.

Állítólag Tutanhamon sírja katasztrofális állapota minden korábbi helyzetet alulmúl. A király kamrájának mennyezete szanaszét van már repedezve. Így nedves, páradús levegő jut be az egykoron csontszáraz helyiségbe. A szikla, ami a kamrát rejti, egyre inkább hasad, utat engedve a víz útjának. Ez pedig még a falon lévő festményekre is pusztító hatással bír. A nedvességet kedvelő gombák elpusztíthatják a fali freskókat.

Ez a sors várhat a Királyok völgyének híres temetkezési helyére is, ahol hirtelen kellett több ezer évvel ezelőtt elbúcsúztatni Tutanhamont is.

Az 1922-ben felfedezett sírkamrát valójában nem a fáraónak szánták, ám végül ez lett a végső nyughelye. Azonban eddig sikeresen titkolták az illetékesek és a hatóságok a nagyérdemű elől a leletegyüttes pusztulásának mértékét. A sír mennyezetén és bejáratán húzódó repedéseken keresztül jelenleg bejut az esővíz, ami komoly károkat okoz. A kamrát esznai palával burkolták, ez a kőzet pedig erősen reagál a páratartalom változásaira: nedvesség hatására kitágul, szárazabb időben pedig összezuhan, ami tovább gyorsítja a romlást.

A Királyok völgyének több tucat fáraósírja már korábban is súlyosan megrongálódott az időszakos villámárvizek miatt.

A bejutó nedvesség nemcsak eróziót idéz elő, hanem gombásodást is, ami főként a falfestmények állapotára jelent komoly veszélyt. Szaíd Himída, a Kairói Egyetem kutatója májusban publikált tanulmányában részletesen elemezte Tutanhamon sírjának jelenlegi állapotát, és az 1994-es árvizet nevezte meg a romlási folyamat fordulópontjaként. Azt javasolta, hogy csökkentsék a páratartalom ingadozását, és indítsanak célzott helyreállítási, illetve megerősítési munkálatokat.

Mohamed Atíja Havás, szintén a Kairói Egyetem szakértője arra figyelmeztet, hogy a Királyok völgyében található sírok többsége mélyen a sziklába vájva helyezkedik el, ezért különösen érzékenyek az időszakos, hirtelen lecsapó árvizekre. A környező hegyvidéken más lelőhelyek is hasonló veszélynek vannak kitéve, helyenként akár sziklaomlások is előfordulhatnak. Havás szerint a térségben bármikor bekövetkezhet egy súlyos katasztrófa.

Bár Théba és nekropolisza az UNESCO világörökség része, védelmük korántsem megoldott.

Több kritikus is úgy véli, hogy az illetékes hatóságok elmulasztották időben megtenni a szükséges lépéseket a terület megóvására.Imád Mahdí, az Egyiptomi Régészek Szövetségének tagja szerint egy szakértői bizottság azonnali felállítására lenne szükség. A testület feladata az lenne, hogy geológiai és régészeti vizsgálatokkal pontosan felmérje a kockázatokat, és jelentése alapján a hatóságok mielőbb megtegyék a szükséges intézkedéseket.

A Tutanhamon-sír feltárása eredeti felvételen magyarul:

Forrás: 24.hu