
Kőfaragó fejtette meg a piramisok titkát, rácáfolt a legnagyobb sztártudósokra is
Olvass tovább...


Leesik az állad, ha megtudod, hogyan épültek valójában a piramisok, a tudósok most rájöttek a 4500 éves titokra.
Évezredek óta tartja lázban a világot a kérdés: hogyan voltak képesek az ókori egyiptomiak felépíteni a gízai nagy piramisokat? Hatalmas, többtonnás kőtömbök, emberi hajszálnál is pontosabb illesztések, és mindez 4500 évvel ezelőtt, modern technológia nélkül. A rejtélyre eddig csak elméletek és vadabbnál vadabb teóriák születtek, az idegenektől a természetfeletti erőkig. De most talán meg van az igazság!

Olvass tovább...
A hivatalos elmélet szerint a piramisok hatalmas, természetes mészkőtömbökből épültek, amelyeket a kőbányákban faragtak ki, majd rámpákon vonszoltak fel a helyükre.
Ez az elmélet azonban számos kérdést hagyott nyitva. Hogyan tudták a munkások a tökéletes, hajszálpontos illesztéseket létrehozni? Miért nem találtak soha egyetlen réz- vagy bronzvésőt sem a piramisok környékén, amivel a millió tonnányi követ faragták volna?
Ezekre a kérdésekre kereste a választ Michel Barsoum, a Drexel Egyetem anyagtudományi professzora és csapata. A kutatók a piramisok belső és külső burkolatából származó kőzetmintákat vizsgáltak meg elektronszkóp alatt, és amit találtak, az minden eddigi elméletet a feje tetejére állított.

Olvass tovább...
A vizsgálatok kimutatták, hogy a piramisok köveinek egy jelentős része nem természetes mészkő, hanem egyfajta ősi beton. Az egyiptomiak egy zseniális módszerrel zúzott mészkövet kevertek össze agyaggal, mésszel és vízzel, majd ezt a masszát a helyszínen, fa zsaluzatokba öntve hozták létre a tökéletesen illeszkedő kőtömböket.
A bizonyítékok letaglózóak:
A felfedezés azt jelenti, hogy az ókori egyiptomiak nemcsak zseniális építészek, hanem a világ első "nanotechnológusai" is voltak. Az általuk kifejlesztett "beton" annyira tökéletesen utánozta a természetes követ, hogy évezredeken át megtévesztette a geológusokat és a régészeket.
Az öntéssel könnyedén el lehetett érni a tökéletes illeszkedést, és nem volt szükség a kövek fáradságos faragására. A technológia ráadásul sokkal környezetbarátabb volt, mint a mai modern cementgyártás. A tudósok szerint ez a 4500 éves felfedezés nemcsak a múltat, hanem a jövőt is átírhatja, hiszen egy olcsó, tartós és környezetkímélő építési módszer receptjét rejti.