Így halt meg Könyves Kálmán, vérfagyasztó amit a tudomány talált, ezért hagyják ki a törikönyvekből

Miért haltak meg ilyen fiatalon az Árpád-házi királyok? A középkori uralkodók rövid életének meglepő okai

A középkori magyar királyok sorsa sokszor rövid és kegyetlen volt, amit a mai magyar történészek is megerősítenek. Az Árpad-ház uralkodói közül alig néhányan érték meg a hatvanadik életévüket, és a korszak kutatói szerint a dinasztia tagjai gyakran már negyvenévesen is „idősnek” számítottak.

Az Árpád-ház története (vagyis a korai történelem) tele van megdöbbentő részletekkel, mégis sok minden hiányzik a tankönyvekből, pedig ezek az adatok alátámaszthatják, hogy milyen veszélyek fenyegették az akkori uralkodókat, királyokat.

A kivételesen hosszú élettartamot élt Szent István esetében már nem becslésről beszélünk: a legtöbb történeti forrás szerint 975 körül született és 1038. augusztus 15-én halt meg, vagyis nagyjából 63 évesen hunyt el. Ez az életkor a 11. században rendkívül ritka volt, ezért számított kivételesen hosszú élettartamú uralkodónak.

Szent István után jóval rövidebb életpályák következtek: az Árpád-ház uralkodóinak jelentős része már 30 és 37 éves kora között meghalt, sőt akadtak, akik még a harmincat sem érték el. A korszak belső konfliktusai ugyan sok csatát szültek, mégis kevés király vesztette életét közvetlenül fegyveres összecsapásban. A krónikák alapján a korai halálozások többségét hirtelen fellépő fertőzések, gyulladásos betegségek vagy balesetek okozták – II. Béla például elhatalmasodó alkoholproblémáival küzdött, I. Béla esetét vizsgálva pedig egy leszakadó fatrónus vetett véget életének.

II. Béla halálát valószínűleg elhatalmasodó betegsége és alkoholproblémái okozták. A XI. század trónviszályai során több király is harcban szerzett sérüléseibe halt bele: Orseolo Péter, Aba Sámuel és I. András is így vesztette életét, ami jól mutatja, mennyire kevés biztonságot jelentett a korona az Árpád-kor közepén.

A középkori magyar történelemből egyetlen uralkodó haláláról maradt fenn kivételes részletességű leírás: Könyves Kálmánéról

A krónikák szerint, feltehetőleg Európa legműveltebb uralkodóját hosszú ideig gyötörte egy rendkívül fájdalmas gyulladás.

A krónikák külön is megemlítik, hogy Könyves Kálmánt egy súlyos fülgyulladás gyötörte, amely a leírások szerint gyorsan átterjedt az egyensúlyára és a látására is. A modern történészek ebből arra következtetnek, hogy a fertőzés a koponyaüreg felé is továbbterjedhetett, ami a korszak orvosi lehetőségei mellett szinte biztos halálhoz vezetett.

A történészek szerint Könyves Kálmán olyan fájdalmakat élhetett át, amelyeknek ma már egy erős antibiotikum néhány nap alatt véget vetne: a fülében kialakuló, gennyes gyulladás valószínűleg átterjedt a koponyacsont mögötti üregekre, majd az agyhártyára is, így lassú, rendkívül kínzó lefolyású halállal távozott az élők sorából.

A korai magyar múltban tehát bőven találhatunk megrázó részleteket, amelyek megmutatják, mennyire kegyetlen korszak volt ez. Könyves Kálmán halála pedig az Árpád-ház egyik legkülönösebb, egyben legdrámaibb fejezete maradt a magyar történelem lapjain.

Az alábbi videóban Könyves Kálmán haláláról szóló információ 21:55 percnél hallható: 

Forrás: Wikipédia és Mult-kor