
Óriási sokk, a magyarok őshazáját a kínaiak mutatták meg, minden a feje tetejére áll
Olvass tovább...


Alakulhatott volna még ennél is rosszabbul a történelem.
A 20. század Európában gyakorlatilag politikai földrengések sorozata volt, Magyarország pedig ezek középpontjában állt. A trianoni békediktátum a nemzet történetének egyik legnagyobb traumáját okozta: az ország elvesztette területének több mint kétharmadát, lakosságának pedig közel 60 százalékát.
Sokan úgy gondolják, Trianon volt a legnagyobb csapás, amit a magyar állam elszenvedhetett - azt viszont csak kevesen tudják, hogy léteztek olyan tervek is, amelyek még ennél is súlyosabb veszteséget jelentettek volna.

Olvass tovább...
A második világháború idején a londoni emigrációban működő csehszlovák kormány Edvard Beneš vezetésével részletes terveket dolgozott ki az ország újjászervezésére. Beneš célja az volt, hogy a háború után létrejövő Csehszlovákia "megtisztuljon" azoktól a kisebbségektől, akiket a háborús összeomlásért felelősnek tartott: a németektől és a magyaroktól.
A dokumentumok tanúsága szerint a csehszlovák tervekben szerepelt, hogy Magyarország északi része (gyakorlatilag a mai Észak-Magyarország nagy területe, Miskolctól Salgótarjánig) is Csehszlovákiához kerüljön.
Az elképzelés szerint ezzel a lépéssel egyfajta "biztonsági zónát" hoztak volna létre a határon és megszüntették volna a magyar befolyást a Felvidék déli sávjában - a mellékelt térképen is jól látható, hogy a határvonal a mai országterület mélyébe nyúlt volna.

Olvass tovább...
Végül a csehszlovák tervek nem valósultak meg ebben a formában - részben a nagyhatalmi érdekek, részben a háború utáni politikai viszonyok miatt. 1945-ben a Kassai Kormányprogram ugyan számos Beneš-féle elképzelést átvett, de a területi követeléseket már nem támogatták a szövetségesek.
Ennek ellenére a magyar kisebbségek helyzete Csehszlovákiában nem lett könnyebb: kitelepítések, erőszakos "csehszlovákosítás" és kényszerű lakosságcsere követte a háborút.
Térkép az eredeti csehszlovák tervekről: