
A Hősök tere alatt döbbenetes titok lapul, a budapestiek még csak nem is sejtik, pedig most is ott van a nyoma
Olvass tovább...


Váratlanul változott meg a Hősök tere kinézete, senki nem vette észre.
A Hősök tere Budapest egyik legismertebb és leglátogatottabb helyszíne, a nemzeti büszkeség és emlékezés szimbóluma. A turisták és a helyiek nap mint nap elhaladnak a fenséges millenniumi emlékmű előtt, megcsodálva a hét vezért és a magyar történelem nagyjait ábrázoló szobrokat. Azt azonban kevesen tudják, hogy a tér egy brutális titkot rejt: az oszlopcsarnokokban álló uralkodók közül négyet titokban lecseréltek, az ok pedig, ami a döntés mögött áll, a 20. századi magyar történelem viharos és megdöbbentő politikai fordulataiban keresendő.

Olvass tovább...
Nehéz ma már elképzelni, de a Hősök tere nem mindig volt a mostani, hatalmas, kővel burkolt terület. A 20. század elején a mai emlékmű helyén parkosított, zöld terület volt, fákkal, virágágyásokkal és egy Ybl Miklós által tervezett díszkúttal, a Gloriette-tel.
A területet csak az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus miatt burkolták le, hogy alkalmas legyen a hatalmas tömegeket vonzó rendezvények megtartására.
Az emlékmű építése 1898-ban kezdődött Schickedanz Albert és Zala György tervei alapján, a honfoglalás ezeréves évfordulójára. Az eredeti koncepció szerint az oszlopcsarnokokban kizárólag magyar királyok szobrai álltak volna, a magyar történelem dicső uralkodóit bemutatva. A történelem viharai azonban brutálisan beleszóltak a panteon összetételébe.

Olvass tovább...
A Hősök tere szobrai mindig is a mindenkori politikai hatalom célkeresztjében álltak. A Tanácsköztársaság idején vörös posztóval takarták le őket, a II. világháború után pedig a Rákosi-korszak kommunista vezetése döntött úgy, hogy az emlékmű túlságosan "hazafias" és "nacionalista" és egyes szobroknak nincs helyük a szocialista Magyarország főterén.
A legnagyobb szálkát a hatalom szemében a Habsburg-uralkodók jelentették, akiket az elnyomás és az idegen uralom szimbólumainak tekintettek.
Ezért egy brutális döntéssel, a történelmi hűséget felülírva, titokban eltávolították és lecserélték őket. A megdöbbentő ok tehát a kommunista ideológia volt, amely a nemzeti történelmet is a saját képére akarta formálni.
Bónuszként az eredetileg is a sorban álló Ferenc József szobrát pedig Kossuth Lajoséra cserélték.
Így alakult ki a ma is látható szoboregyüttes, amely már nemcsak királyokat, hanem a magyar függetlenségért harcoló fejedelmeket és államférfiakat is bemutatja. A Hősök tere tehát nemcsak a dicső múlt emlékműve, hanem egyben a 20. századi történelem politikai csatározásainak és ideológiai harcainak lenyomata is, ahol a hősök kilétét a mindenkori hatalom határozta meg.