.jpg?crop=2019,832,-4,125&width=386)
Örökre lezárták a világ legnagyobb piramisát, olyan rejtőzik a falak között, ami miatt a világ összes törikönyvét át kellene írni
Olvass tovább...
.jpg?crop=2015,831,1,192&width=1920)

A maják titokzatos naptára az univerzum kódját rejti – egy ősi tudásrendszer, amely évszázadokkal ezelőtt képes volt elképesztő pontossággal megjósolni a jövőt.
Egy új kutatás szerint a maja civilizáció tudósai olyan pontossággal figyelték az eget, amit csak a modern csillagászati rendszerek képesek megközelíteni. A friss eredmények alapján a maja naptár vallási és csillagászati célokat egyaránt szolgált – ez a rendszer lehetett a kulcsa annak, hogy a papok előre jelezzék a hold- és napfogyatkozásokat, sőt, az univerzum ciklusait is.
A piramisok mélyén talált feljegyzések, köztük a híres Drezdai kódex, részletes táblázatokat tartalmaznak, amelyek 405 holdhónapot rögzítenek. Ez nagyjából 46 darab 260 napos ciklusnak felel meg – a kutatók szerint ez tette lehetővé, hogy a maják egyetlen nap pontossággal előre megmondják, mikor következik be újhold vagy telihold.
A különös felfedezés teljesen friss megvilágításba helyezi a Maja piramisok feliratainak jelentését: a kutatók szerint ezek nem szimplán vallási szimbólumokként remekeltek, hanem részletes csillagászati számításokat rögzítenek, amelyekkel a maják képesek voltak előre jelezni a holdfázisokat.
Mindez azt bizonyítja, hogy ez az ősi civilizáció fejlett matematikai és megfigyelési rendszert működtetett, amellyel pontosabban értelmezte az égitestek mozgását, mint bármely más korabeli kultúra.
.jpg?crop=2019,832,-4,125&width=386)
Olvass tovább...
Az asztrológiai megfigyeléseket végző „nap őrzők” különös pontossággal jegyezték fel a Hold és a Nap mozgását, és a naptar táblázataiban azokat az időpontokat is rögzítették, amikor a három égitest – a Föld, a Hold és a Nap – egy vonalba kerül.
A „nap őrzők”, vagyis a maja időmérők a civilizáció legképzettebb papjai és csillagászai közé tartoztak. Ők voltak felelősek a naptár működtetéséért, az égi események – például a fogyatkozások, holdfázisok és bolygómozgások – pontos nyilvántartásáért.
A tudós papok a templomok és piramisok tetejéről végezték megfigyeléseiket, a Nap és a Hold állásából következtetve a természet ciklusaira, az évszakokra és a mezőgazdasági munkák ideális időpontjaira.
A 358 és 223 hónapos ciklusok segítségével a maják nap- és holdfogyatkozásokat tudtak száz évekre előre jelezni. Ezeket az égi jelenségeket különösen fontosnak tartották, mert a civilizáció hite szerint az istenek üzeneteit, figyelmeztetéseit vagy éppen áldásait közvetítették. A naptar pontos működtetésével a papok meghatározhatták, mikor következik be egy újabb fogyatkozás, és ennek alapján időzítették a vallási szertartásokat, áldozatokat és mezőgazdasági rítusokat.

Olvass tovább...
A kutatást vezető John Justeson professzor szerint a maja tudósok két külön pontban "visszaállították" a holdnaptárat, hogy fenntartsák az előrejelzések pontosságát. Ez a rendszer, amely a 11–12. században működött, akár a mai napig is képes lehetne előre jelezni az égi eseményeket – például azokat a holdfogyatkozásokat, amelyek a közelmúltban Mexikó fölött is láthatók voltak.
A felfedezés új lendületet adott a régészet tudományának is: a kutatók szerint a maja tudás jóval fejlettebb volt, mint ahogyan korábban gondolták.
A rejtély tovább él – vajon mennyi titok lappang még a Yucatán-félsziget dzsungeleiben álló templomok és piramisok mélyén, ahol a maják egykor az univerzum működését próbálták megérteni és lejegyezni?
A videóban Ernst Forstemann 19. századi kutatásai elevenednek meg, amelyek során megfejtette a maja naptár bonyolult ciklusait, bemutatva a civilizáció írásrendszerének feltárását:

Olvass tovább...
Forrás: IFLScience