Iszonyatos dolog lapul Magyarország alatt, 1600 éves rejtélyes alagút eltorlaszolva a világ szemei elől, brutális kincset rejt

A magyar történelem egyik legrejtélyesebb kincsvadász-története Magyarország szívében bontakozik ki. A legendás Seuso-kincs története több mint egy évezredet és számos emberéletet ível át, és Magyarország földje alatt máig olyan titok lappang, amelyről a kutatók és a kincsvadászok is csak suttogva beszélnek.

A térség, amelyet a helyiek a magyarországi „Bermuda-háromszög”-ként emlegetnek, olyan elfeledett alagutakat rejt, amelyekről sokan úgy vélik: ezekben pihenhet a római korból származó, brutális értékű ezüstkincs elveszett része.

A Seuso-kincs, amelynek eredete 1600 évre nyúlik vissza

A Seuso-kincs a késő római kor egyik legértékesebb lelete: több mint 1600 éves, finoman megmunkált ezüsttárgyak gyűjteményéből tevődik össze, amely valaha egy Seuso nevű főtiszt birtokában volt.

A kincshez gyilkosság, csempészet és titkosszolgálati szálak kapcsolódnak. A lelet felfedezőjét, Sümegh Józsefet 1980-ban holtan találták — halála körülményei a mai napig tisztázatlanok.

A Magyar Nemzeti Múzeum jelenleg 14 darabot őriz, ám a tanúvallomások és régészeti feltételezések szerint a kollekció eredetileg sokkal nagyobb volt. A Balaton környékén, Kőszárhegy, Polgárdi és Szabadbattyán között húzódó térség rejtélyes alagútjai és lezárt barlangjai között számos nyom utal arra, hogy a kincs jelentős része még mindig a föld mélyén lapulhat.

A Balaton és a római villa titka

A „Pelso” felirat, amely a kincs egyik ezüsttálján olvasható, a “Balaton” latin neve – ez szolgált döntő bizonyítékként arra, hogy a lelet valóban Magyarország területéről származik.

A kutatók szerint a Seuso-féle birtok a mai Szabadbattyán közelében állt, a Balaton felé vezető római úton. A villa fényűzése messze földön híres volt, és valószínűleg ide menekítették az ezüstöt a birodalom hanyatlásakor. A tárgyakat állítólag a közeli kőfejtőbe rejtették — abba a földalatti járatrendszerbe, amelyet ma sokan a “Bermuda-háromszög” egyik legrejtélyesebb pontjának tartanak.

Háború, titkos alagutak és katonai rejtélyek

A második világháború idején a Somlyó-hegy nyugati lejtőin katonai tevékenység folyt.

A szemtanúk szerint a járatok bejáratait robbanással zárták le, és rejtélyes ládákat hurcoltak be az alagutak mélyére. Többen úgy vélik, ezekben lehetett elrejtve a kincs maradéka, amelyet a front előretörésekor a helyiek vagy a katonák újra elástak.

Egy 13 éves fiú, Havasi Péter vallomása szerint „a hegy gyomrában rejtett ládák és katonák dolgoztak”, ami tovább erősítette a feltételezést, hogy a Seuso-ezüst nagyobb része a háborús káosz közepette tűnt el végleg.

A fiatal, aki túl mélyre ásott

Sümegh József a hetvenes években bukkant rá az ezüstleletekre – vagy véletlenül, vagy egy korábbi, elfeledett barlang feltárása során. Barátai szerint többször említette, hogy ládákat látott a föld alatt, és valamit ki akart hozni onnan. Nem sokkal később rejtélyes körülmények között meghalt.

Egyes elméletek szerint a második világháború idején a Batthyány család emberei is tudtak ezekről, és talán újra elrejtették a kincset. A különböző verziók időben és térben ugyan eltérnek, de mind egy irányba mutatnak: a föld alatt rejtőzik valami, ami túl nagy ahhoz, hogy véletlen legyen.

A videó bemutatja a Seuso-kincs történetét, az 1600 éves, rejtélyes római ezüstlelet útját, amely gyilkosságokkal, csempészettel és titkokkal fonódik össze:

Forrás: Veol.hu