4000 éve rejtőzött a sivatag homokja alatt, amit az egyiptomi templom mélyén találtak, az átírja a történelemkönyveket

A sivatag peremén, Egyiptom szívében, Luxor közelében olyan felfedezés történt, amely alapjaiban változtatja meg mindazt, amit az ókori világról eddig tudtunk.

A kutatók egy több mint 4000 éves földalatti szerkezetet tártak fel a templom mélyén, amely új megvilágításba helyezi Egyiptom vallási és földtani múltját.

A Karnak-templom alatt felfedezett ősi sziget új fejezetet nyit Egyiptom történetében

A felfedezés helyszíne a híres Karnak-templom, amely a Nílus keleti partján, Luxor városában emelkedik. Az ásatások során a régészek és geológusok olyan rétegeket tártak fel, amelyek szerint a templom alapjai egy természetes szigetre épültek, amelyet a folyó egykori medrei formáltak.

Ez a „sziget” a Nílus ősi csatornái között magasodott ki, és a kutatók szerint pontosan úgy nézhetett ki, mint az egyiptomi teremtésmítoszban leírt „első földdarab”, amely az ősvízből emelkedett ki.

A régészet és a mitológia találkozása lenyűgöző: a földrajzi formák és az ősi szövegek együtt rajzolják meg azt a képet, ahogyan az egyiptomiak láthatták a világ kezdetét

Dr. Ben Pennington, a kutatás vezetője szerint

„ez a hely nem véletlenül lett a templom otthona – ez maga a teremtés fizikai megtestesülése.”

Egyiptom múltja új időszámítást kap 

A korábbi feltételezések szerint a templom a Középbirodalom idején épült, Kr. e. 2000 körül.

Az új leletek azonban 2300–2400 éves keltezésre utalnak, vagyis az építkezés a piramisépítő fáraók korában kezdődhetett. Ez több száz évvel korábbra tolja a történelem egyik legfontosabb vallási központjának születését.

A kutatók mély üledék magokat fúrtak, és több ezer agyag töredéket vizsgáltak meg, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a helyszínen már az Óbirodalom idején emberi tevékenység zajlott.

A templom falai alatt így egy ősi sziget képe rajzolódott ki, amely egyszerre volt földrajzi menedék és spirituális szimbólum.

A természet és az ember együtt formálta az ókori Egyiptom szent földjét

A sivatag és a Nílus évszázadokon át formálták egymást. A most feltárt rétegek szerint a folyó keleti ága – amelyet eddig elhanyagoltak a kutatások – egykor hatalmas és élő vízfolyam volt. Később fokozatosan feltöltődött, és helyén megjelent a stabil föld, amelyre a templom alapjai kerültek.

Dr. Dominic Barker, a kutatás egyik társszerzője szerint az ősi egyiptomi civilizáció tudatosan alakította környezetét:

„Nem alkalmazkodtak a természethez – formálták azt. A homokot és az iszapot építőelemként használták, hogy új teret teremtsenek a szent helyeknek.”

A múlt, amely Luxor mélyéről beszél és a titkok, amelyek örökre megváltoztatják, amit az egyiptomi civilizációról hittünk

A felfedezés nem egyszerűen új adat az egyiptomi vallás történetében, hanem kézzelfogható bizonyíték arra, hogy az ókori civilizáció tudatosan igazodott a környezetéhez.

A templom nem véletlenül ezen a helyen áll: ott emelték, ahol a természet és a hit szimbolikusan egymásra talált.

A templom tehát nem egy véletlenszerűen kiválasztott helyre épült.

A kutatók szerint ez az összefonódás adhat választ arra, miért vált Egyiptom ennyire különlegessé az emberiség történelem során: itt a föld, a víz és az emberi hit együtt írta a civilizáció történetét.

A felfedezés, amely újraírja az ókori Egyiptom születésének történetét

A Luxor közelében fekvő terület ma már az UNESCO Világörökség része, évente több millió látogatót vonz. Kevesen sejtik, hogy a piramisok korából származó földrétegek mélyén ma is felfedezésre váró titkok rejtőznek.

A videó bemutatja az egyiptomi Karnak-templom alatt feltárt, több mint 3000 éves szent sziget felfedezését, amely új megvilágításba helyezi az ókori Nílus-rituálékat és Egyiptom spirituális térképét:

Forrás: Indiandefencereview.com