Iszonyatos kinézetű 555 millió éves élőlényt találtak, belőle fejlődött ki az ember, ő volt a gerincesek közös őse?

Dél-Ausztrália sivatagában fosszíliavadászok olyan felfedezést tettek, amely mindent megváltoztat az emberi evolúció megértésében. Egy apró lény lenyomatát találták meg a kőzetben és bár kinézetre nem hasonlít semmire, amit ismerünk, a tudósok szerint ő lehet az a közös ős, akiből az emberek, halak, madarak és számtalan más állat kifejlődött. A felfedezés 2020-ban történt, de a jelentősége csak most kezd igazán kirajzolódni.

A legősibb kétoldali szimmetriájú lény

Az Ikaria wariootia nevű élőlény 555 millió évvel ezelőtt élt az Ediacaran korszakban. A kutatók több mint 100 fosszíliát találtak belőle a Nilpena környéki homokkőben és ez rendkívüli, mert a lény puha testű volt, így ritkán marad fenn a kőzetben. A fosszíliák lényegében benyomatok, amelyek megőrizték az állat formáját. Dr. Scott Evans, a Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum kutatója szerint ez lehet a legősibb kétoldali szimmetriájú organizmus, amit valaha felfedeztek.

"Mivel az emberek is kétoldali szimmetriájúak, kijelenthetjük, hogy ez egy nagyon korai rokonunk és valószínűleg az egyik első a változatos kétoldali élőlények családfájának." - mondta Evans.

A kétoldali szimmetria azt jelenti, hogy az állatnak van eleje és hátulja, jobb és bal oldala és gyakran egy bélrendszere, amely mindkét végén nyitott. Az emberek, disznók, pókok és pillangók mind kétoldali szimmetriájúak, de a medúzák például nem.

Könnycsepp alakú, rizsszemnél kisebb

Az Ikaria wariootia kinézete meglehetősen furcsa. Könnycsepp alakú, olyan mint egy apró zselébab és körülbelül fél rizsszem méretű. A hossza 2 és 7 milliméter között változott és volt egy nagyobb és egy kisebb vége.

"Ez triviálisnak tűnhet, de ez azt jelenti, hogy volt egy különálló eleje és hátulja, ami olyan szerveződés, amely a mai fejjel és farokkal rendelkező dolgok sokféleségéhez vezetett." - magyarázta Evans.

A kutatók elemezték a járatokat is, amelyeket a lény hagyott maga után. Ezek alapján az Ikaria wariootia úgy mozgott a sekély tengeri üledékben, mint egy giliszta, izomcsoportok összehúzódásával. Volt szája és végbélnyílása, amelyeket egy bél kötött össze és valószínűleg elhullott állatokkal és más szerves anyagokkal táplálkozott.

Érzékelte a környezetét és célzottan kereste a táplálékot

A járatok elemzéséből kiderült, hogy az Ikaria wariootia képes volt érzékelni a környezetét.

"Láthatjuk a járatokból, hogy célzottan kereste a táplálékot és az oxigént, ami azt jelenti, hogy képes volt érzékelni dolgokat a környezetében." - tette hozzá Evans.

Ez új betekintést nyújt a legősibb kétoldali szimmetriájú őseinkbe. A felfedezés azért is fontos, mert korábban a kétoldali szimmetriájú élőlények létezésére csak közvetett bizonyítékok voltak, például a járatok, amelyeket készítettek.

(A kép illusztráció az Ikaria wariootia-ról. Forrás: Profimedia)

Most viszont magát az állatot is megtalálták és ez megerősíti, hogy az Ediacaran korszakban, 571 és 539 millió évvel ezelőtt már léteztek ilyen szerveződésű lények. Prof. Simon Conway Morris, a Cambridge-i Egyetemről, aki nem vett részt a kutatásban, izgalmasnak nevezte a felfedezést.

"Bár az apró fosszíliák a felbontás határán vannak, mindketten csábítóan utalnak egy olyan lényre, amely nagyon közel áll az összes fejlett állat legkorábbi ismert ősének." - mondta.

Az Ikaria wariootia neve egy őslakos kifejezésre utal, amely a közeli Wilpena Pound nevezetességre vonatkozik és a Warioota Creek patakra, amely közel van a lelőhelyhez. A felfedezés a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelent meg és azóta számos tudományos vita tárgya.

Akit érdekel a fosszíliák világa, ezt a videót mindenképpen nézze meg!