4400 éves egyiptomi sírban rendkívüli átjárót találtak, az ajtót tilos kinyitni és nem is lehet

Egyedülálló régészeti felfedezés keltett izgalmat a nemzetközi tudományos közösségben: a kutatók az ókori Egyiptom egyik legjobban megőrzött temetkezési helyén olyan leletre bukkantak, amely teljesen új megvilágításba helyezi az egyiptomi túlvilág hitet és temetkezési szokások értelmezését.

A feltárás során olyan szerkezetre leltek, amelyet a szakértők szerint sem kinyitni, sem megbolygatni nem szabad – és talán nem is lehet.

A herceg, akiről eddig senki sem tudott

A feltárás egy katakombában történt, amelyről a tudósok úgy vélik, hogy egy bizonyos Userefre herceghez tartozott – a V. dinasztia alapítójának, Userkaf királynak a fiához.

A sírban talált hieroglifák gazdagon díszítik a kaput, és részletesen bemutatják a herceg rangjait és tisztségeit, köztük a „Kormányzó”, „Írnok”, „Pap” és „Bíró” címeket.

Ronald Leprohon, a Torontói Egyetem emeritus professzora úgy nyilatkozott: „E felfedezés előtt még csak nem is tudtuk, hogy létezett ez a személy.”

Dr. Melanie Pitkin elmélete - az ókori papok rituális szokása és az élők-holtak közötti átjáró magyarázata

A Cambridge Egyetem egyiptológusa, Dr. Melanie Pitkin elmagyarázta, hogy a videóban látható „hamis katakomba ajtó” különleges szerepet töltött be az ókori egyiptomi kultúrában. 

A hozzátartozók és a papok rendszeresen felkeresték a sírt, a kapu előtt rituális áldozatokat mutattak be, és felidézték a halott nevét és tetteit, hogy lelke kapcsolatban maradhasson az élők világával. A hiedelem szerint aki ilyenkor „átlépett” az ajtón, hogy magához vegye az étel- és italáldozatokat, amelyek az öröklétben tartották fenn az életét.

A sírban ugyanis vörös gránitból készült áldozati asztalt is találtak, rajta rituális felajánlásokat leíró feliratokkal.

Dr. Pitkin, a Cambridge Egyetem elismert egyiptológusa szerint

„A hamis ajtó díszítőelem volt, de spirituális átjáró is, amely lehetővé tette, hogy az elhunyt lelke kapcsolatot tartson az élők világával.”

Egy ritka és távoli kőzet nyoma, szállítási módszere és a herceg társadalmi rangja

A sírban 13 magas támlájú széket és több szobrot is feltártak, mindegyik temetkezési tárgyat ugyanabból a ritka rózsaszín gránitból faragták. Mivel a ritka, rózsaszín gránit csak mintegy 650 kilométerre, Asszuán környékén volt elérhető, a sír készítőinek hatalmas logisztikai erőfeszítéseket kellett tenniük, amely a herceg kiemelkedő társadalmi rangját is jelzi.

A kőzetet hajón kellett elszállítani a Níluson, majd szárazföldön tovább mozgatni, amihez óriási létszámú munkaerőre, fejlett szervezésre, és jelentős gazdasági háttérre volt szükség.

Ilyen mértékű erőforrásokat kizárólag a társadalom legmagasabb rangú tagjai – fáraók, hercegek vagy főpapok – tudtak mozgósítani.

A sír rejtélye még nem ért véget

A kutatók szerint Userefre herceg sírkamrájának belső, valódi temetkezési helyét még nem sikerült feltárni.

A tudósok a jövőben további vizsgálatokat terveznek, hogy feltérképezzék a sír szerkezetét és az esetleges mellékhelyiségeket. Addig is a „túlvilág kapuját” – ahogyan a kutatók nevezik – érintetlenül hagyják, hiszen az ajtó kinyitása technikailag lehetetlen, de szimbolikusan is a halottak nyugalmának megsértését jelentené.

A feltárás során nyert adatok tovább gazdagítják az egyiptomi régészet tudományágát, és újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az ókori kultúra milyen kifinomult kapcsolatot ápolt a halál és az öröklét fogalmával.

A videó bemutatja a 4400 éves egyiptomi sírban talált „hamis ajtót”, amelyet a túlvilág kapujának tartanak:

Forrás: express.co.uk