
Itt a vége, megfejtették a Bermuda-háromszög titkát, az igazság sokkoló
Olvass tovább...
A tudósok eddig a fáraók titkait keresték, de a gízai nagy piramis egy rejtett kamrájában valami egészen mást találtak.
Évezredekig a fáraók, istenek és a túlvilág felfoghatatlan gazdagságának emlékműveként tekintettünk a gízai nagy piramisra. A kutatók rejtett kamrákat és elátkozott sírokat kerestek a belsejében, de a legmegdöbbentőbb felfedezés nem aranyból vagy drágakövekből készült. A piramis mélyén, egy elzárt helyiségben egy több mint 4000 éves, rendkívüli, olvasható (!) szövegre bukkantak, amely nem a fáraótól, hanem maguktól az építőktől származott - egy üzenet, ami teljesen új megvilágításba helyezi az ókori világ legnagyobb csodájának történetét. Nézzük meg ezt közelebbről!
Olvass tovább...
A gízai nagy piramis a mai napig tartogat meglepetéseket. A tudósok modern technológiával, a kőfalakon áthatoló szkennerekkel vizsgálták az építményt, amikor a Királyi Kamra felett egy hatalmas, rejtett üregre, az úgynevezett "Nagy Ürességre" (Big Void) lettek figyelmesek. Ennek a területnek a feltárása közben a régészek egy olyan kamrába jutottak, ahová évezredek óta nem lépett be senki. A falakon pedig nem hieroglifákat vagy vallási szövegeket találtak, hanem valamit, ami sokkal személyesebb volt: graffitiket.
A hieroglifákkal felvésett szövegek nem voltak mások, mint az építkezésen dolgozó munkáscsapatok nevei és üzenetei, egyfajta 4000 éves névjegyek a történelemnek.
Ezek a feliratok, mint például a "Hufu banda" vagy a "Hufu részegei", örökre megváltoztatták azt, ahogyan a piramisok építésére gondolunk. Kiderült, hogy a piramisokat nem rabszolgák építették, ahogy azt a hollywoodi filmek sugallják, hanem jól szervezett, fizetett munkások csapatai, akik büszkék voltak a munkájukra és a maguk módján meg is örökítették azt.
Olvass tovább...
A munkások graffitijei mellett az elmúlt évtizedekben számos más, egészen bizarr lelet is előkerült a piramisok környékéről, amelyek még rejtélyesebbé teszik az ókori Egyiptom világát. A gízai nekropoliszban találtak például egy több mint 4000 éves sírkövet, amely Abuwtiyuw, a fáraó kedvenc vadászkutyájának állít emléket. A felirat szerint a fáraó annyira szerette az állatot, hogy királyi temetést rendelt el neki, parfümmel, finom vászonnal és saját koporsóval.
Ennél is furcsább volt az a lelet, amire Giovanni Belzoni régész bukkant a Hafré-piramisban a 19. században. A fáraó szarkofágját felnyitva nem emberi maradványokat, hanem egy bika csontjait találta. A mai napig rejtély, hogy a szent állat csontjai hogyan és miért kerültek a fáraó végső nyughelyére.
Bár az aranykincsek és a fáraók múmiái vonzzák a legtöbb figyelmet, a piramisok építőinek egyszerű graffitijei talán a legfontosabb leletek. Ezek a feliratok bizonyítják, hogy a világ legnagyobb csodáját nem elnyomott rabszolgák, hanem hétköznapi emberek, kőfaragók, mérnökök és munkások hozták létre, akiknek a neve ugyan feledésbe merült, de a kézjegyüket otthagyták az örökkévalóságnak. Az ő üzenetük talán a legemberibb titok, amit a piramisok őriznek.