20 ezer férfi tűnt el hirtelen Magyarországon, az okok egészen brutálisak, Mátyás király után valami kegyetlen történt

A Magyar Királyságot, majd jogutódját, Magyarországot is rendre komoly erőpróbák igyekezték szinte minden évszázadban megsanyargatni. Hazánk rendre hol a belső ellenségeskedés, hol a külső fenyegetés miatt került slamasztikába. A közhiedelemmel ellentétben már az első keresztény uralkodónk, I. (Szent) István trónra kerülése, majd halála után lejtmenet indult az állam élén. Már az utódlás is nehézkes volt, illetve a nagyurak és hadurak is folyamatosan széthúztak, és mindenki a saját maga érdekét nézte. Ennek tekintetében szinte megdöbbentő, hogy hivatalosan csak 1301-ben halt ki az Árpád-ház. 

A belső viszályok, és a környező népek, királyságok már az 1100-as és 1200-as években komoly gondot jelentettek, azonban az első csapás a tatárjárás volt. A Mongol Birodalom egészen Közép-Európáig eljutott ereje csúcsán. Balszerencsénkre éppen hazánk nyúltak el, és dúlták fel a Kárpát-medencét 1241-ben és 1242-ben. Szerencsénkre éppen egy erőskezű és bátor király ült a trónon. IV. Béla a megfelelő támogatók segítségével, valamit határozott döntésekkel  először megmenekült a muhi csatát követően, majd a tatárok elvonulása után évekig tartó munkával feltámasztotta az országot tetszhalálából. 

A tatárjárás során több tízezernyi magyar halt meg, vagy került rabszolgasorba, az ország hatalmas területe vált lakatlanná.

IV. Béla csak hatalmas kedvezmények biztosításával és idegen nemzetiségek betelepítésével tudta biztosítani a Magyar Királyság fennmaradását és működését. Nehéz dolga volt, becslések szerint akár 100 ezer ember is meghalhatott, vagy elhurcolásra kerülhetett a mongolok által a területünkről. 

Nem ugyanekkora léptékű, de mégis van még egy nagyon legendás eltűnés a Magyar Királyság történelmében. Körülbelül 250 esztendővel később, már-már nyomtalanul párolgott el Mátyás király Fekete serege, amely majdnem három évtizeden keresztül volt az uralkodó elit hadereje. Az első, és egyben utolsó Hunyadi-házi királyunk hívta életre ezt a különleges harci alakulatot, melynek olyan híres vezetői voltak, mint Kinizsi Pál vagy Szapolyai István. 

A magyar történelem egyik legrejtélyesebb részlete a Fekete sereg felszívódása a király halála utáni káosszal teli években.

Mátyás zsoldosai az egész európai kontinens rettegett erejét képezték, győzelmek sokasága állt a nevük mellett a több tucat hadjárat során. Aztán az „Igazságos” halála után megindult a Fekete sereg és az ország is a morális lejtőn. Sem Corvin János, sem II. Ulászló nem tudta megzabolázni a pénztelenségben a katonákat.

A sértett vad módjára fosztogatásba kezdtek az országban, és elvették azt, amennyit elégnek gondoltak a királyi fizetségük helyett. Ezért természetesen az uralkodói udvar ellenük fordult. A kenyérmezei csatában végül a királyi haderő szétverte a még szét nem széledt Fekete sereg maradékát is a világtörténelem jelentős évében, 1492-ben.

A rejtélyt az szolgáltatja, hogy Fekete sereg létszámát még az óvatos becslések is 15-20, de akár 30-40 ezresre is teszik a fénykorát illetően. A feloszlás, feloszlatás után kétséges, hogy pontosan mi lett a több tízezer gyakorlott és jól felszerelt katona sorsa. Elméletes szólnak arról, hogy többségük nem is ismert más életmódot, mind a zsoldosságot. Ezért más, továbbra is tehetős királyságokhoz fordultak munka reményében. És, persze fogadták is őket.

A Fekete sereg sanyarú végzete remek szimbolikát is takar: megkezdődött a középkori Magyar Királyság hanyatlása, ami a törökök és az osztrákok ölébe lökte szabadságunkat.

A Fekete sereg erről kapta a nevét: