Az űrből filmezték a Stonehenget, váratlan dolgot szúrtak ki, amely mindent megváltoztat

A régészek ismét bebizonyították, hogy a Föld egyik legtöbbet kutatott tája sem mondta el még minden titkát. Stonehenge közelében ugyanis egy olyan őskori építmény nyomaira bukkantak, amely alapjaiban változtathatja meg a neolitikus közösségekről alkotott képünket. A felfedezett, hatalmas aknákból álló gyűrűt a szakemberek Nagy-Britannia legnagyobb őskori emlékművének tartják.

A több mint 4500 évvel ezelőtt ásott gödrök átmérője meghaladja a 10 métert, mélységük pedig az 5 métert. A kör, amelyet kirajzolnak, nagyjából 2 kilométer széles – ez a lépték egyedülállónak számít a brit régészetben. A kutatók szerint ezek az aknák egy szent terület határait jelölhették, amely szoros kapcsolatban állhatott a hírhedt kőkörrel.

A vizsgálatban több egyetem – köztük a St Andrews, Birmingham, Warwick, Bradford és Glasgow – kutatói vettek részt. Modern távérzékelési technológiákat, valamint mintavételi módszereket alkalmazva rajzolták ki a több tucatnyi akna elhelyezkedését. A sárga pontokkal jelölt gödrök a Durrington Walls ősi települést veszik körbe, mindössze három kilométerre Stonehenge-től.

A felfedezés vezetője, Vince Gaffney professzor úgy fogalmazott: a neolitikus közösségek hihetetlen szervezettséggel és kitartással voltak képesek kozmológiai hiedelmeiket kőbe – vagy inkább földbe – vésni. Szerinte a gödrök mérete és szabályossága arról árulkodik, hogy jelentős munkaszervezés kellett a kivitelezéshez. Kőeszközökkel kellett megásni a több méter mély aknákat, amelyeket aztán szándékosan nyitva is hagytak.

A geológiai és üledék-vizsgálatok is sokat elárultak.

Egyes gödrök lassú feltöltődése például arra utal, hogy a neolitikus embereknek céljuk volt ezek fenntartása, és hosszabb ideig részei lehettek a rituális tájnak. A szakértők szerint az új adatok betekintést adnak egy olyan társadalom működésébe, amely sokkal bonyolultabb és szervezettebb lehetett, mint azt eddig gondoltuk.

A felfedezés nemcsak a kutatókat, hanem a Stonehenge Világörökségi Helyszín munkatársait is megdöbbentette. Dr. Nick Snashall régész szerint Durrington Walls kulcsfontosságú szerepet játszik a kőkör építőinek történetében, hiszen itt éltek, itt lakomáztak, innen indultak a munkára. A most azonosított aknák pedig új perspektívát nyújtanak őseink vallási szokásairól és világképéről.

Bizonyíték

A Hidden Landscapes projekt kutatói ezzel ismét bebizonyították, hogy a legmodernebb technológia és a hagyományos terepmunka ötvözete képes teljesen új fejezetet nyitni a múlt feltárásában. Stonehenge környéke tehát a jövőben is tartogathat meglepetéseket, a mostani felfedezés pedig egyértelműen új alapokra helyezi a neolitikus társadalomról alkotott ismereteinket.

A Stonehenge titkai: