
A törökök kiadtak egy térképet Magyarországról, meghökkentő a látvány, érdekes történelmi dokumentum
Olvass tovább...
A krónikák leírása alapján azonosították be.
Árpád fejedelem kétségkívül a magyar történelem egyik legjelentősebb alakja: a honfoglaló seregek az ő vezetésével vették birtokba a Kárpát-medencét, alakja köré pedig évszázadok alatt legendák szövődtek.
A vérszerződés, a vezérek esküje és az új haza megalapítása minden magyar számára ismerős történet, különösen fájdalmas hát, hogy Árpád végső nyughelyét a mai napig nem ismerjük.
Kortárs források hallgatnak haláláról, csak Anonymus, a 12. századi krónikás jegyzett fel egy változatot, amely szerint 907-ben hunyt el, és egy "kis folyó forrása felett" temették el, nem messze Attila király városától.
Olvass tovább...
A történészek és régészek a 19. századtól kezdve próbálják beazonosítani ezt a helyet. Anonymus leírása alapján sokan úgy vélték, a sír Óbuda környékén lehetett, a Fejéregyháza nevű templom mellett. Nehezíti a nyomozást, hogy ezt a helyet a középkorban még ismerték, később azonban a török időkben elpusztult.
Az 1800-as években ásatások indultak és a Viktória-téglagyár területén valóban előkerültek romok, amelyeket sokan Fejéregyházához kötöttek. A 20. századi kutatások is megerősítették, hogy ott állhatott a templom, amelyet Anonymus említett.
Ha ez igaz, akkor könnyen lehet, hogy valóban ott temették el Árpádot - ám a bizonyosságot sajnos elvitte a történelem, hiszen a romokat részben elhordták, elpusztították.
Olvass tovább...
A hivatalos tudomány Fejéregyházát tartja a legvalószínűbb helyszínnek, de a laikus kutatás nem nyugodott bele a bizonytalanságba. Az elmúlt évszázadban több amatőr régész és lelkes kereső vélte megtalálni Árpád sírját más helyeken: Pomázon, a Holdvilág-árokban, sőt Bakonynánán vagy Pilismaróton is.
Ezek a nyomozások inkább legendákhoz kötődnek, mint szilárd tényekhez, mégis azt mutatják, mennyire fontos a magyarság számára, hogy legyen egy hely, ahol tiszteleghet vezére előtt.
A krónikák Árpád származásáról: