Világszenzáció, megtalálták a magyar Stonehenget, át kell írni a történelmet

Burgenlandban, az osztrák–magyar határ közelében hihetetlen felfedezésre bukkantak a régészek.

Rechnitz határában 6500 évnél is régebbi monumentális körsáncokat tártak fel, amelyek méretükkel és korukkal vetekednek a legismertebb őskori emlékekkel. A leletek alapján sokan máris a magyar Stonehenge kifejezéssel illetik a helyszínt, hiszen jelentőségében egyenrangú a brit megalitikus körrel.

Monumentális körsáncok a múlt homályából

A feltárások során három hatalmas, középső neolitikumból származó földmű építményt azonosítottak. Átmérőjük eléri a 105 métert, ami hatalmas méretnek számít a kor építészeti lehetőségeihez mérten.

A légi felvételek  és a geofizikai vizsgálatok segítségével kimutatott szerkezetek arra utalnak, hogy Rechnitz a korszak egyik központja lehetett. Nikolaus Franz, az Archäologie Burgenland vezetője szerint a felfedezés kulcsfontosságú ablakot nyit a kőkorszak világának feltárása céljából. 

A vadászó életmódtól a letelepedett társadalomig

A kutatók szerint a település lakói már 6000 évvel ezelőtt áttértek a letelepedett életmódra, földművelést és állattenyésztést folytattak. Ez óriási fordulatot jelentett a vadászó-gyűjtögető korszak után.

A vizsgálatok során gödrök, cölöp lyukak, valamint kerámia töredékek maradványait is felfedezték, amelyek egyértelműen bizonyítják a neolitikus település létezését. A talajminták elemzését a Bécsi Egyetem Földrajzi és Regionális Kutatóintézete végzi, ahol a mezőgazdasági fejlődés nyomait és a térség geológiai sajátosságait vizsgálják.

Időben megelőzték a legismertebb emlékeket

A körsáncok korát több mint 6500 éves maradványokra tippelték, vagyis két évezreddel megelőzik a gízai piramisok és a híres brit kőkörök korát. Világszenzációnak számít, hiszen eddig kevesen gondolták volna, hogy Közép-Európa ennyire jelentős szerepet játszott volna a korai civilizáció formálódásában.

A felfedezés arra utal, hogy a kontinens ezen része nem elszigetelt volt, hanem aktív központként működött a neolitikus kultúrák világában.

Rejtélyek és új kérdések halmaza

A feltárás ugyanakkor rengeteg rejtély előtt is utat nyit. Mi lehetett a hatalmas körsáncok szerepe? Vallási szertartások helyszínei voltak, naptárként funkcionáltak, vagy társadalmi gyűlések központjaként szolgáltak? A szakértők szerint ezekre a kérdésekre csak további kutatások adhatnak választ.

Régészet a jövő szolgálatában – a feltárások hatása kultúrára és tudományra

A projekt az újonnan létrehozandó látogatóközpont előkészítéseként zajlik, amely a térség régészeti kincseit mutatja majd be a nagyközönségnek. A precízen vezetett ásatások nem pusztán múltbéli emlékeket hoznak felszínre, hanem hosszú távú hatással lehetnek a térség jövőjére is. Az újonnan feltárt kőkori központ komoly turisztikai potenciált hordoz, amely vonzza a történelem iránt érdeklődő látogatókat, miközben erősíti a helyi közösség gazdaságát.

A kulturális örökségvédelem szempontjából kulcsfontosságú, hogy ezek a leletek szakszerűen dokumentálva és bemutatva maradjanak fenn az utókor számára. Tudományos téren pedig új kutatási irányokat nyitnak meg: a régészet, a földrajz, a biológia és a társadalomtudomány közösen rajzolhatja újra a kőkorszakról alkotott képet.

A mostani eredmények tehát egyértelműen érzékeltetik: a közép-európai történelem újraírásra szorul.

A magyar–osztrák határ mentén feltárt körsáncok arra emlékeztetnek, hogy a kontinens rejtett kincsei még mindig képesek meglepni a tudomány világát.

A videó a rechnitzi körsánc (Kreisgrabenanlage) feltárását és jelentőségét mutatja be. Rövid betekintést nyújt, hogyan tárják fel a több mint 6500 éves, monumentális neolitikus építményt, amely Európa egyik legkorábbi központjának bizonyítékaként szolgál: