Az egyiptomi nők egészen elképesztő helyen borotválták a testüket, felforgató történelmi tény

Az ókori Egyiptom rendkívül sok mindenről maradt emlékezetes, letűnt kultúrájuk látleletei azonban a mai napig árulkodnak szokásaikról, hagyományaikról, vallásukról, de még a törvénykezésükről is. A fennmaradt pergamenek, falfeliratok, a hieroglifák mind-mind mesélnek a 3-4-5 ezer évvel ezelőtti életről a Nílus-partján.

A minap már megemlékeztünk arról, hogy a piramisok építői különleges kapcsolatot építettek ki megszelídített vadkutyáikkal. Az idomárnak felcsapott gazdák a vadkutya nőstényektől elrabolt kölyköket úgy szoktatták az ember közelségéhez, hogy a félig-meddig megemésztett élelmet visszaöklendezték, és a kutya szájába juttatták azt. Ezáltal kialakult egy kötelék ember és kutyája között.

A kutyáknál azonban sokkal jobban tisztelték és rajongták a macskákat az ókori egyiptomiak.

Isteni élőlényként tekintettek a macskákra, és még a viszonylag szegényebb sorban élő helyiek is igyekeztek kényeztetni négylábú kedvencüket. Macskát tartani egyrészt szerencsét bevonzó dolognak számított, másrészt jól jelképezte az adott család vagy háztartás gazdagságát, társadalmi rangját.

A legvagyonosabb egyiptomiak, de még maguk a fáraók is ékszerekkel látták el macskáikat, sőt, közös tányérból fogyasztották a legjobb ételeket is. Egyes feltevések szerint az uralkodói cicáknak a legtöbb egyiptomi polgárnál is több joguk volt. Bár ez a macskák többségére elmondható volt. Ugyanis főben járó bűn volt a macskákat bántani, az életüket elvenni.

Még egy vétlen macskahalál-okozás is halálbüntetést vonhatott maga után, az istenek megsértése miatt.

Mindazonáltal a babonás egyiptomiak rendkívüli módon féltették macskáikat, és még a széltől is óvták az isteni tulajdonsággal felruházott élőlényeket. Persze elkerülhetetlen volt, hogy a cicák előbb vagy utóbb a mennyországba kerüljenek. Ekkor, az elhunyt házikedvenc tragédiája gyászba borította az egész családot. Egyes feljegyzések szerint a nők a macska halálakor leborotválták a teljes szemöldöküket. Más szakértők szerint az egész család ugyanezt tette.

A gyász

A gyász hivatalos időszaka pedig egészen addig tartott, míg nem nőtt vissza mindenkinek az új szemöldöke. Ám ekkor védelem nélkül maradt az átkok és rossz szellemek elől a háztartás, így a szomorú gazdák abba menekültek, hogy mumifikáltatták az eltávozott macskát. Így remélték, hogy nem pártol el a szerencse tőlük, és a negatív dolgok messzire kerülik továbbra is őket.

Érdekesség, hogy korábban csak 3-4 ezer évre tették azt, hogy a macska és az ember összeköltözött.

Aztán 1975-ben egy James Allen Baldwin kutató által írt tanulmány arra jutott, hogy a cicák már több, mint 5 ezer évvel ezelőtt is helyet kértek maguknak az egyiptomiaknál. Rágcsálókra és kígyókra vadásztak az ember mellett. Sőt, a legújabb kutatások szerint vannak tárgyi bizonyítékai annak, hogy 9-10 ezer évvel ezelőtt Ciprus szigetén már együtt éldegélt a macska és mi.

A legborzalmasabb egyiptomi legendák: