Megtalálták Szemiramisz függőkertjét, lázban a világ, az ókori hét csoda leggyönyörűbb darabja

Egyedül a piramisok láthatók mai is teljes pompájukban

Az ókori világ hét csodája egy olyan fogalom, amelyről minden kisiskolás hall legalább egyszer az életben, rengeteg kiadvány is jelenik meg ezekkel kapcsolatban, hiszen elképesztően monumentális alkotásokról van szó. Az egyiptomi nagy piramis az egyetlen, amely ezek közül átvészelte a világtörténelem viharos évezredeit.

Szemiramisz függőkertje pedig mér manapság is megosztja a tudósokat, hogy egyáltalán létezett-e ez a rendkívüli alkotás, amely csodájára járt az ókori világ is. Forráshiány és ellentmondások is kísérik a kutatásokat, az ókori történetírók ugyanis másféleképpen írták le a monumentális kertet, nagyon kevés az egyezés az ősi iratokban és feljegyzésekben.

Hérodotosz pedig említést sem tesz róla, pedig részletes ír Babilonról nagyívű munkájában.

A legenda szerint II. Nabú-kudurri-uszur (Nebukadnezár, i. e. 605–562) építtette a kertet honvággyal küzdő feleségének. A történet Babilonhoz (a mai Irak területéhez) kötődik, ám ott semmiféle régészeti bizonyíték nem került elő. Sok leírás bonyolult, nagyon modern öntözőrendszerekről ír az építmény kapcsán, amely korát megelőzően mechanikus elemeket is tartalmazott, hiszen brutális mennyiségű vizet kellett mozgatnia a kert öntözéséhez.

Komoly vízemelő masinákról is említést tesznek ezek a leírások.

Egy tudós megtalálta a megoldást, és lehet, hogy megtalálta a kertet is?

Az oxfordi asszirológus, Stephanie Dalley szerint a függőkertet nem Babilonban, hanem Ninivében, Szín-ahhé-eríba (Szanherib) asszír király (i. e. 705–681) palotájánál kell keresni, errefelé monumentális nagyságú vízvezetékeket is feltártak a régészek, amelyek erősíthetik ezt a helyszínt. 

Itt lehetett a bizonyítékok szerint egy hatalmas kert, amely brutális méreteivel az ókori világ egyik legkülönlegesebb alkotása lehetett, ám kérdés marad továbbra is, hogy valójában egy kertről lehet-e beszélni Szemiramisz függőkertje kapcsán, és nem egy olyan kertről van-e szó, amelyet több, létező kertből gyűrtek össze a legendák alapján a korok történetírói? Ez a felvetés magyarázat lehet arra, hogy a leírásokban a kert mindig valamennyire másként tűnik fel.

A tudósok szerint így nézhettek ki ezek a kertek Mezopotámiában:

(via Historic Mysteries)