Világszenzáció, a kínai agyaghadseregben brutális dolgot fedeztek fel a tudósok

Az emberi történelem egyik legnagyobb régészeti felfedezése volt, amikor 1974-ben Kína közepén megtalálták az országuk első császárának mauzóleumát. Egy ekkora országban ez olyan jelentőségű volt, mintha valóban megtalálták volna azt a bizonyos tűt a szénakazalban.  Senhszi tartomány Hszian városa ezzel örökre beírta magát az újkori történelembe azáltal, hogy majdnem 2200 év után megelevenedett a hőskor.

Hogy történt pontosan a felfedezés? Az agyaghadsereget 1974 márciusában fedezte fel néhány paraszt kútásás közben. Kemény agyag- és cseréptöredékekre bukkantak. Először egyszerű régi edénydaraboknak hitték a leleteket, de hamar kiderült, hogy emberalakokat formázó részekről van szó, ezért értesítették a hatóságokat. A régészek feltárása során világossá vált, hogy Csin Si Huang-ti császár sírkomplexumához tartozó, több ezer életnagyságú agyagkatonát, lovat, harci szekeret és fegyvert rejtett a föld, amelyeket azért készítettek, hogy a túlvilágon is védelmezzék az uralkodót. A felfedezés a 20. század egyik legnagyobb régészeti szenzációja lett.

Érdekesség, hogy a változatos, nem csak katonákat felvonultató agyaghadsereg, és maga a mauzóleum még mindig nem került teljesen feltárásra. Egyes részeit meghagyták az utókornak, hogy majd korszerűbb módszerekkel próbálják meg a feltárt leletek állagmegóvását. Ugyanis a tartósítás mindig is kulcskérdés volt az agyaghadsereg témában. A kutatók egy időben szentül meg voltak győződve arról, hogy

a terrakotta katonák bronzból készített fegyvereit egy speciális réteggel vonták be a készítőik.

Azonban a legújabb kutatások szerint korántsem voltak ilyen előrelátóak a kínai művészek, és valójában csak a körülmények megfelelő együttállásának köszönhető, hogy kivételesen jó állapotban maradtak fenn a csataszerszámok az agyagkatonák kezében. Bár króm nyomokat találtak a kardokon és lándzsákon, azok valójában a harcosok bevonatát képezték.

Az új fejlemények arról regélnek a Science Alert cikke szerint, hogy azért nem rothadtak el a bronz fegyverek több, mint két évezred alatt, mert a talajnak mérsékelten lúgos pH értéke, és alacsony szervesanyag tartalma (ne felejtsük el, méterekkel vagyunk a talajszint alatt) a helyszínen. Sőt, elemzések kimutatták, hogy magas óntartalmú bronzot használtak a fegyverek készítéséhez.

Azonban a legjobb állapotban megmaradt kardokon alig vagy semmilyen mértékben nem találtak krómszármazékot

Csakhogy még így sem zárható ki, hogy nem ezzel a módszerrel tartósították a tárgyakat. A minta pedig meglehetősen nagy, lévén 464 különböző és egyedi bronzfegyvert vizsgáltak meg a króm után kutatva. Minden következtetés arra mutat, hogy a talaj különleges koncentrációja és minősége az, ami megóvta a bronz pengéket az idő múlásától.

Újabb titkot az agyaghadsereg körül: