1000 méter magas piramis Budapesten, Egyiptomban a frász kerülgette volna a tudósokat, ha a tervek valóra válnak

Grandiózus álmok a reformkortól

A 19. században többször is felmerült, hogy a Gellért hegy helyén hatalmas nemzeti emlékhely épüljön. Ferenczy István szobrász és Mednyánszky Alajos író elképzeléseit még Széchenyi István is támogatta.

A kor hangulata kedvezett a monumentális ötleteknek: szó volt Walhalláról, Westminster-apátságról és nemzeti panteonról is. Azonban a politika hamar keresztülhúzta a terveket, és a Citadella építésével teljesen más irányt vett a budai magaslat sorsa.

Nekropolisz és siklótervek – grandiózus elképzelések a Gellért-hegy jövőjéről

A kiegyezés után újra előkerült az ötlet, hogy a hegyet nemzeti sírkertté, afféle magyar nekropolisszá alakítsák. Berczik Gyula monumentális bazilikája, majd Novák Ferenc világítótornya is a tervek között szerepelt.

A budaiak fantáziáját annyira megmozgatta a fogaskerekű és a sikló ötlete, hogy a mai napig sokan ezt tartják a legjobb megoldásnak a Citadella elérésére.

Csipkerózsika palotája és Hungária kolosszus

A századvég mérnökei még mesebeli palotákat és díszes kupolákat is a hegyre álmodtak. A Straub–Kolbenheyer páros romantikus vízeséseket, föld alatti csarnokokat és táncpalotákat képzelt el.

Wilhelm Adolf viszont egy turáni Akropoliszt tervezett, amelynek előterében egy 100 méteres Hungária szobor emelkedett volna, lángoló fáklyával a kezében. Ha megvalósul, Budapest látképe egészen másként alakult volna.

A budapesti piramis ötlete – ezer méteres gúla a magyar történelem szentélyeként

Az 1896-os millenniumi ünnepségekre egy különösen merész javaslat is érkezett: egy ezer méter magas, tízszintes Piramis építése.

A hatalmas gúla minden szintje más korszakot mutatott volna be a magyar történelemből, a látogatókat pedig gőzgéppel hajtott liftek vitték volna a csúcsra. A tetején Hungária istennő, Árpád fejedelem és Szent István szobra őrizte volna a panorámát.

Tudományos szempontból is abszurd

Ha a terv megvalósult volna, Budapest építészeti térképe teljesen átalakul. Az ezer méteres magasság hétszerese lett volna a legnagyobb egyiptomi gúlának, a Kheopsz-piramisnak.

A költségeket mai értéken 65 milliárd dollárra becsülik, ráadásul előbb a teljes Budapest fölé magasodó hegyet kellett volna eltüntetni. Nem véletlen, hogy a korabeli tudós körökben az elképzelés inkább nevetséget váltott ki, semmint lelkesedést.

Fantázia és valóság határán – a budapesti piramis, amely sosem épült meg

Az ezer méteres gúla terve kellő részletességgel pontosítja, mennyire elszabadult a képzelet a millenniumi ünnepségek idején.

Bár a monumentális piramis felépítése sosem valósult meg, a gondolat máig izgalmas kérdéseket vet fel: hogyan alakult volna át Budapest arculata, ha a Duna fölött egy ekkora építészeti kolosszus emelkedik?

Ha felépítik a konstrukciót, a magyar történelem emlékműveként uralta volna a várost és minden bizonnyal a világ figyelmét is idevonzotta volna. Ebben az esetben az egyiptomi piramisok ikonikus hírneve mellé Budapest is felkerült volna a globális építészeti csodák térképére.

Forrás: Index