Mátyás király felesége botrányos nézeteket vallott a hálószobai együttlétekről, belepirulunk ebbe a szókimondásba

Mátyás király felemelkedése

A magyar történelemben számos nagy király tűnt fel, de közülük is kiemelkedik Hunyadi Mátyás. Uralkodása idején, a 15. század második felében, Magyarország Európa egyik legerősebb birodalmává vált.

Mátyás kiváló katona és rettegett hadvezér volt, aki a zsoldos hadseregével, a híres Fekete Sereggel megreformálta a középkori hadviselést, miközben igen kiváló politikai érzékkel lavírozott a kontinens hatalmi játszmáiban. Nemcsak a csatamezőn volt sikeres: a központi hatalom megerősítésével stabil államot épített, amely hosszú időre biztosította Magyarország tekintélyét.

A reneszánsz fénykora Budán

Mátyás nem csupán hódítóként vált ismertté, hanem a reneszánsz kultúra egyik legjelentősebb mecénásaként is. Itáliából hívott tudósokat és humanistákat, köztük Galeotto Marziót és Bonfinit, akik műveikkel európai színvonalra emelték a magyar udvar szellemi életét.

A budai királyi palota és a visegrádi udvar reneszánsz pompája Itáliával vetekedett, könyvtára, a Corvina, a kontinens egyik legpazarabb gyűjteményévé vált. Az udvarban folyó eszmecserék a humanista műveltség teljes fegyvertárát vonultatták fel: az ókori irodalom, a keresztény teológia és a politikai filozófia ötvöződött egy új szellemi közegben, amelyet Mátyás teremtett meg.

Magánélet és hatalmi játszmák

Az egészen biztos, hogy Mátyás királynak a sikeres uralkodás ellenére sem volt egyszerű élete - többek között a házasélet körül sem volt minden zökkenőmentes. Aragóniai Beatrixszal kötött házassága mögött dinasztikus érdekek húzódtak meg, a királyné meddősége viszont alaposan kiélezte a helyzetet.

A források szerint a királyi pár között heves viták zajlottak, amelyek gyakran filozófiai köntösben jelentek meg. Egy híres lakomán például arról folyt a disputa, hogy a szüzesség vagy a házasélet tisztasága a nagyobb erény, a királyi pár pedig ellentétes álláspontra helyezkedett be: Beatrix a szüzességet magasztalta, Mátyás viszont az utódnemzés fontosságát hangsúlyozta - nem teljesen függetlenül attól, hogy Korvin Jánost kívánta örökösévé tenni.

A vita valójában többről szólt a házaséletnek, tulajdonképpen a hatalom volt a központi kérdés - Beatrix társuralkodói ambíciókat táplált, sőt a trónra is igényt tartott volna férje halála után, amivel sikeresen terjesztette volna ki az Aragóniai-ház befolyását a Magyar Királyságra is.

A dolog nem is oldódott meg, aminek egyenes következménye lett, hogy Mátyás király 1490-es halála után hatalmas politikai válság és hatalmi harcok törtek ki Magyarországon.

Mátyásnak nem volt törvényes fia, így halála után azonnal kérdésessé vált az öröklés - a főurak többsége ellenezte Corvin János királyságát, mivel nem házasságból született.

A trónért végül II. Ulászló (Jagelló-házból) lett a befutó, akit a magyar rendek 1490-ben királlyá választottak. Ő volt a lengyel király, IV. Kázmér fia, és így a magyar urak számára kedvező kompromisszumnak tűnt: gyenge akaratúnak tartották, akit könnyebb lesz befolyásolni.

De vajon mennyire volt igazságos Mátyás király? Ebben a videóban ennek próbáltak meg utánajárni:

_{forrás: oszk.hu}