Olyan rendkívüli idegen dolgot találtak Magyarország alatt, amely felforgatja a történelmünket

Ásatások a Dunakanyarban

A Dunakanyar szívében, a visegrádi Sibrik-dombon évek óta folyó régészeti kutatások felfedezései egészen új megvilágításba helyezik a magyar államalapítást. A területen már a 19. században feltárták egy római erőd maradványait, de a 20. század második felében kiderült, hogy nem pusztán antik emlékekről van szó.

Az ásatások alapján azonosítani lehetett a Szent István korában említett első visegrádi várat is, amely egyike volt a királyság legkorábbi megyeközpontjainak. A templom alapjai, az aranygyűrűvel eltemetett ispán sírja, valamint egy papi sír előkerülése mind azt mutatja, hogy a helyszín már a keresztény magyar állam születésekor is kulcsszerepet játszott.

A Karoling-kor nyomai a mélyben

A szenzáció azonban nem itt ér véget. A föld mélyéről a régészek olyan 9. századi építményeket találtak, amelyek arról árulkodnak, hogy a római erődöt jóval a honfoglalás előtt újra benépesítették.

Egy nagyméretű kőpalota és faépületek maradványai tanúsítják, hogy a Karoling-korban helyi központ alakult ki itt, ahol szláv közösségek éltek.

A település kontinuitása a késő avar kortól a tatárjárásig kimutatható, vagyis Visegrád története nem szakadt meg a római birodalom bukásával, hanem szervesen folytatódott.

Új fejezet a magyar államalapításról

A felfedezés legnagyobb szenzációja az, hogy az Árpádok államalapítása „tiszta lappal” történt, hanem tudatosan a meglévő, sokszor késő római és Karoling gyökerű központokra építették fel új hatalmi struktúrájukat: Visegrád esetében ez azt jelentette, hogy a már ott élő szláv lakosság mellé egy magyar ispáni családot telepítettek, amely az új rend szervezője lett.

A leletek alapján világossá vált: a magyar történelem első századaiban a „régi” és az „új” lakosság, a Karoling-kori örökség és a honfoglaló magyar elit találkozása formálta a jövőt.

A régészek szerint az ásatások ily módon nem csupán egy helyi érdekességet tártak fel, hanem alapjaiban kérdőjelezik meg a magyar államalapításról eddig alkotott képet: a történelmünk mélyén ott húzódik egy Karoling-kori réteg, amely eddig rejtve maradt, s amely nélkül a Magyar Királyság megszületése aligha érthető meg.

Karoling-kori kard egy magyar múzeumban:

forrás: vasarnap.hu