Újabb gigantikus titokra bukkant Vujity Tvrtko, megint átrajzolja vele a magyar történelmet

A 20. században teljes káosz uralkodott a Balkánon, és egymást érték a háborúk, amelyek szanaszét szabdalták a jobb sorsra érdemes európai földrészt. A délszláv népek igazi olvasztótégelyét a törökök végső elűzése után többször is próbálták mesterségesen egyben tartani, ám mint tudjuk, végül darabjaira hullott a Jugoszlávia nevű rémálom, amit jószerivel csak egyetlen keménykezű politikus, Josip Broz Tito tudott egyben tartani. 

Ma már számos ország laka a Balkánt, bár a belső villongások és területi viszályok továbbra is érvényesek, elsősorban a vallási és nemzetiségi ellentétek miatt. Sajnos mindez egy mesterségesen fenntartott szembenállás miatt létező probléma mind a mai napig, ami egyrészt gyökereztethető mind a mai napig a törökök uralmában (egyes népcsoportok az évszázadok alatt úgy asszimilálódtak az elnyomás alatt, hogy felvették a muzulmán vallást), másrészt a délszláv népek különböző vérmérsékletében. 

A különbözőségük egy időben az összetartó erejét is mutatta a 20. század közepén a jugoszlávoknak.

Összefogó erejüket pedig nem más, mint az említett Tito jelentette. A közhiedelemmel ellentétben az egykori partizánhadvezér ugyanis nem szerb, hanem szlovén-horvát származású volt. A második világháborús hős, majd a szocialista és a kapitalista világrend között őrlődő népvezető erős kézzel fogta össze Jugoszláviát, amely az 1980-as halálát követően már tíz évet sem bírt ki békességben. Egy alighanem kívülről is sikeresen gerjesztett, etnikai alapokon nyugvó tíz-tizenöt esztendő alatt brutálisan átrajzolódott a Balkán-félsziget. Tito öröksége részben megsemmisült. 

Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó a mai napig forrong. Albániában, Észak-Macedónia és Montenegró sem feltétlenül a békesség mintaképe. Csak Szlovénia és Horvátország lépett a béke és a nyugati világ által diktált útra, ennek köszönhetően ők már jó ideje az Európai Unió teljes jogú tagjainak számítanak. Utóbbi két állam aligha volt nem véletlenül Josip Broz Tito szívének a csücske, még a származásától eltekintve is. 

Viszont kevesen tudják, hogy a balkáni hősnek többek között volt egy magyarrá vált testvére is.

Ő nem más volt, mint egy egyszerű vasutas, Brassói Márton. Az ő történetét ismertette a nagyérdeművel a minap Magyarország egyik legismertebb riportere és újságírója, Vujity Tvrtko. A horvát származású tévés szakember mindig is érzékeny volt a jugoszláv-tragédiára, és a háborús hősök, 20. századi sorsok felkutatására. Emlékezetes, amikor Tvrtko hathatós segítségével és kutatómunkájával fedezték fel, majd mentették haza huszonöt évvel ezelőtt az utolsó, második világháborús magyar hadifoglyot. Toma Andrást honvédet még a szovjetek hurcolták magukkal, és őrizték évtizedeken át egy elmegyógyintézetben az orosz senkiföldjén. 

Kicsit, most a régi Tvrtko idéződött meg azzal, hogy a magyar és a nemzetközi történelem egy darabjának járt utána a riporter: