3000 éves bizonyíték Romániában, az egyiptomiakkal állhattak furcsa kapcsolatban szomszédjaink

Magyarként természetesen távol álljon tőlünk, hogy a saját, tudományosan bizonytalan eredetünk mellett tréfálkozzunk más, ráadásul szomszédos népek származásán. Azonban a román áltudományos réteg ismét fokozatot váltott, és immár azt is tudni véli, hogy őseik és elődjeik, a dákok egykoron valamilyen szövetségi kapcsolatban állhattak az ókori Egyiptommal. Erre pedig közvetett tárgyi bizonyítékuk is van.

A román kutatóktól sosem állt távol, hogy népük eredetét visszafejtsék. Sőt, nemzetközi szakemberek is eljutottak arra a következtetésre, hogy a latin eredetű románság az egykori római birodalom maradványa, a birodalmon kívül rekedt nemzetsége. Természetesen a DNS-kutatások mást mutatnak, és a tudomány mai álláspontja szerint Románia népe éppen annyira kevert genetikájú és származású, mint Magyarország lakossága.

Mégis már régóta tartja magát a legendáriumban, hogy a románok bizonyos hányada szerint rokonságuk a rómaiakkal túl mutat a latin testvériség laza kötelékén.

A már több, mint 1500 éve összecsuklott római birodalomnál is távolabbra mutat egy olyan, 2013-ban felbukkant tárgyi bizonyíték, ami egyrészt igazolja az ősrománság létjogosultságát Kelet-Európában, másrészt azt, hogy akár kiterjedt kapcsolatrendszerük is lehetett akár több ezer kilométeres távolságig.

Mint ismert, az általános, jogalapot formáló elmélet a románokat a dákok és a rómaiak közös leszármazottjaiként azonosítja, ám az említett genetikai ismeretek szerint inkább a Balkán északnyugati régiójának, görög eredeztetésű népe lehet az ókori román nép. A dákok, akiknek a mai Erdély volt a központja, inkább csak beolvadtak a röpke, helyi római uralom körülbelül 165 éve alatt a népek olvasztótégelyébe.

Attól függetlenül, hogy a hivatalos vagy nem hivatalos román kánon honnan is származtatja magát, a dákok létezése vitathatatlan. Ez a különleges, és virágzó nép még saját fővárost is fenntartott az időszámításunk kezdete utáni években, Sarmisegethusa néven. Ez az egykor volt dák település ma Erdélyben, Hunyad megyében található, mint régészeti lelőhely.

Sarmisegethusaban találták a romániai történelem valaha volt legérdekesebb ókori leletét, egy úgynevezett bronz mátrixot. A 2013-as eset során egy vihar által kidöntött fa tövéből került elő egy rejtélyes tárgy, amit a szakértők 3000 évesre tesznek. Ez a mátrix egyfajta öntőforma volt, amit ékszerek készítéséhez használtak fel. Eddig semmi különös, azonban a mátrixba olyan állat- és élőlényformák voltak vésve, amelyek asztrológiai kapcsolódásra az ókori egyiptomihoz hasonló zodiákus hagyományra utalnak. 

Az égi motívumokra hajazó öntőforma arra enged következtetni, hogy egyiptomi példa lehetett a dákok előtt, amikor azok a spiritualitáshoz és a kozmológiához fordultak.

Tehát a bronz mátrix nem közvetlenül egyiptomi ereklye, de sok amatőr kutató szerint azt bizonyítja, hogy a dák kultúra, amiből részben a románt eredeztetik, valamiféle mély kapcsolattal rendelkezett az távoli egyiptomi hagyományokkal. A legenda szerint voltak olyan dák bölcsek, papok, uralkodók, királyok (ezek a rangok értelmezésről és fordítástól függnek), akik népük legnagyobbjaiként eljutottak a távoli Egyiptomig, isteni mivoltuknak köszönhetően. Ilyenek lehetett Deceneusz vagy Zalmoxisz, akik hősi alakjai a dáko-román kontinuitás elméletnek is. (Forrás: museu.ms)

Így találták meg Erdélyben a rejtélyes mátrixot: