Szlovák törikönyv olyat ír Magyarországról, ami felfoghatatlan

Történelemoktatás Szlovákiában

Sajnos a Kárpát-medence országait nem igazán lehet azzal vádolni, hogy a jószomszédság elve érvényesülne a gyakorlatban - különösen igaz ez hazánk és Szlovákia és Románia viszonyára.

Bár szerencsére az etnikai alapú konfliktusok egyre ritkábbak, bizonyos aspektusokban Trianon a mai napig érezteti a hatását, eszmei síkon mindenképp, aminek egyik legvilágosabban megnyilvánuló formája a a történelemoktatás.

Románia és Szlovákia is abban a helyzetben van, hogy a történelem nagy részében az államuk területei a Magyar Királyság részei voltak, a nacionalista mozgalmak felerősödésével és az önálló nemzetállamok létrejöttével pedig valahogy az oktatásban is szerették volna hangsúlyozna a saját múltjukat, amik adott esetben sajnálatos "történelmietlenségekhez" vezettek ezekben az országokban.

A szlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák történelmi oktatása például súlyos tartalmi problémákkal küzd, mivel a jelenleg használt tankönyvek csupán a szlovák történelemtankönyvek szó szerinti fordításai - bár ezek a kiadványok magyar nyelven íródtak, szemléletük és szerkezetük kizárólag a szlovák nemzettudat építését szolgálja.

Torzítások és hiányosságok a történelmi tartalomban

A hetedik osztályos tankönyv szemlélete világosan tükrözi a többségi szlovák nemzeti narratívát: a történelmi eseményeket következetesen a „szlovákok” szemszögéből mutatja be, még akkor is, ha a korszakban ilyen értelemben vett szlovák nemzet nem létezett (a történelem során először önálló szlovák államot egyébként Adolf Hitler döntése alapján hoztak létre).

Olyan történelmi személyiségek, mint például II. Rákóczi Ferenc csupán marginálisan jelennek meg - a Rákóczi-féle szabadságharcnak a tankönyv összesen hat sort szentel. 

Más esetekben a magyarokat primitívként, barbárként ábrázolják, szemben a civilizált szlávokkal. A történelmi Magyarországot „Uhorsko”-ként tüntetik fel (ez a kifejezés nem tartalmazza a "királyság" szót) és a tankönyvek következetesen mellőzik annak magyarázatát, hogy ez az egyébként valóban többnemzetiségű állam a magyarok által jött létre.

Egyéb furcsaságok

A tankönyv egyik visszatérő hibája, hogy szerzői olyan történeti narratívát sugallnak, mintha Szlovákia a Magyar Királyság keretein belül már önálló államként létezett volna - ez történelmi szempontból egészen egyszerűen hamis állítás.

A szövegben következetesen mellőzik a történelmi Magyarország közigazgatási rendszerének a figyelembevételét, ehelyett gyakran olyan földrajzi kifejezéseket alkalmaznak, mint „Szlovákia területén” vagy „Kelet-Szlovákiában”, mintha ezek a fogalmak az adott korokban is léteztek volna.

Pozitívumként említhető, hogy a magyar nyelvű fordítások többnyire pontosítanak és inkább a „mai Szlovákia területén” (helyes) formulát használják, ugyanakkor a szlovák terminológia (pl. západné Slovensko, východné Slovensko) gyakran zárójelben még így is megjelenik.

Érdekesség, hogy még a szlovák történészszakma sem ért teljesen egyet ezzel a vonallal - a könyvben szereplő információkat EBBŐL az igen alapos és hosszú cikkből vettük, de a fordítása elérhető szlovák nyelven is egy szlovák oldalon.

Kollai István történész előadása a szlovák történelemkönyvekről: