Idegen élőlények nyomait találták meg a piramisban, több ezren lehettek, ez a felfedezés egy nagy vita végére tesz pontot

Az ókori Egyiptom titkai

Kevés olyan varázslatos és titokzatos szeglete van a Földnek, mint Egyiptom, különösen Európából nézve. A mi kontinensünkön a velünk élő, kézzel fogható történelem leginkább "csak" az ókorig nyúlik vissza - Egyiptom titkai viszont még az ókorhoz képest is ókornak számítanak.

Egészen döbbenetes belegondolni, hogy például Kleopátra az időben közelebb élt a mobiltelefon feltalásához, mint a piramisok építéséhez - arról nem is beszélve, hogy modern kormeghatározási technikák ide-oda, tulajdonképpen a piramisok építésének idejéről a mai napig csak elméleteink vannak (a szén-izotópos kormeghatározás szervetlen anyagokon nem alkalmazható!).

A legújabb vizsgálatok

A kövekről tehát nem megállapítható, hogy mennyi idősek, viszont tartalmaznak olyan dolgokat, amikről már bizonyos dolgokat nagy valószínűséggel ki lehet jelenteni, a közelmúltban ugyanis nem mindennapi leletek kerültek elő az egyiptomi romok mélyén végzett ásatások során.

A kutatócsoport, amelyet az athéni egyetem egyiptológusai vezettek, szisztematikusan mintákat gyűjtött szinte minden jelentős építményből: a gízai piramisoktól kezdve az abüdoszi Oszirionon és I. Szeti fáraó templomán át egészen a fajjúmi oázis műemlékeiig.

Az épületeknek nem csak az ásványtartalmat vizsgálták, de alapos kémiai elemzésekkel is feltárták ezeknek a kőtömböknek a múltját.

Építészet élő kövekből

A mintákból kiderült, hogy a köveket Fajjúmban és Abüdoszban bányászhatták, ám a legmeglepőbb felfedezés nem ez, hanem a fosszília‑tartalom volt: ezek az élőlénymaradványok szinte pontosan egyeztek egy több millió évvel ezelőtt azelőtt a térséget borító tengerfenék élővilágával.

A röntgenátvilágítások során további meglepetések is érték a kutatókat, kiderült ugyanis, hogy ezek a felhasznált kőtömbök faragott tömbökből készültek, semmiképp sem öntött struktúrák, ezzel pedig egyértelműen megcáfolták a korábban elméleteket.

A kutatócsapat szerint ezek az eredmények arra utalnak, hogy az egyiptomiak az építkezésekhez természetesen kivájt, „élő” köveket használtak fel, ez a felfedezés pedig alapjaiban borítja fel az egyiptomi építészetről kialakult képet: az ókori egyiptomiak nem mesterségesen előállított anyagokkal, hanem földtani és ökológiai történetekkel gazdagított, élő kövekkel dolgoztak.

Ősi élőlények nyomai az egyiptomi sivatagban: