
Lengyel lány észrevett valami rendkívülit Magyarországon, ami példátlan a világon
Olvass tovább...
Úgy tűnik, hogy a történelemkönyvek nem bontják ki a teljes igazságot.
Az itthoni történelemoktatásban mindannyian megtanuljuk, hogy a honfoglalás után a magyarság igen komoly dilemma előtt állt, ami a magyar ősvallás és a kereszténység felvétele között feszült.
A államalapító, Szent István (Sanctus primus Stephanus de genere Turul) legnagyobb riválisa Koppány volt, a pedig István győzelmével végződött - Vajkból István lett, Koppányt felnégyelték, a Kárpát-medencébe beérkezett magyarság pedig betagozódott a korabeli Európába a római katolikus egyházhoz való csatlakozással.
Olvass tovább...
A történet nagyon egyszerűnek és logikusnak hangzik - a valóság azonban ennél minden bizonnyal komplexebb volt.
Arról már portálunkon is írtunk, hogy a kereszténység felvételével a magyar ősvallás nem tűnt el egyik napról a másikra, ezt pont az egyházi feljegyzésekből tudjuk - Magyarországon is volt inkvizíció, pontosan az őshagyomány képviselői ellen, amiről jegyzőkönyvek is készültek.
Az erről szóló cikkünket itt olvashatják el:
Olvass tovább...
A másik oldalon viszont a kereszténység sem Istvánnal együtt jelent meg a Magyar Királyság területén, hanem már jóval korábban jelen volt - ennek meglehetősen nagy méretű bizonyítékai vannak.
A Balatontól mindössze 9 km-re található Zalavár, a kis település pedig egy István előtti, több, mint 1200 éves bazilika romjait rejti.
A templomot Liutpram salzburgi érsek építtette 852–853 körül, hogy ott helyezzék el Hadrianus (Szent Adorján) mártír ereklyéit. Az épület 870-re már felszentelt templomként működött és minden bizonnyal egy kolostor is tartozott hozzá, mivel szerzeteseket is rendeltek mellé.
A feltárások során előkerültek a bazilika alapfalai és fény derült különleges építészeti megoldásaira is. A templom mintegy ötven méter hosszú és huszonöt méter széles volt, ami egészen páratlan méret Kelet-Európában ebben a korszakban.
A szentély körül félköríves, föld alatti körjárat húzódott, amelyet az oldalhajókból lehetett megközelíteni és három kápolna nyílt belőle - a különleges szerkezet még Nyugat-Európában is ritkaságszámba megy.
A zalavári bazilika romjai: