Nem akárkit temettek el Pécsen, Európa kegnagyobb világsztárja fekszik a város alatt

Pécs városa évszázadok óta őrzi a történelem és a kultúrák találkozásának lenyomatát – római romoktól kezdve középkori templomokon át egészen a török hódoltság örökségéig. Egy különös történet azonban kiemelkedik a sok közül, amit Evlija Cselebi, az oszmán birodalom legnagyobb világutazója és krónikása jegyzett fel a 17. században. Az ő színes, kissé túlzásokkal teli beszámolójában egy megdöbbentő állítás olvasható:

Platón, a híres görög filozófus nemcsak járt Pécsett, hanem ott is halt meg – és valahol a város határában nyugszik.

Egy ilyen állítás már önmagában is elég lenne ahhoz, hogy megmozgassa a történészek és laikusok fantáziáját, de a sztori csak ezután kezd igazán izgalmassá válni. Evlia nem egy anekdotát osztott meg, hanem több konkrétumot is közölt: beszélt Platón pécsi főiskolájáról, a filozófus személyes imaterméről, sőt még a sír pontos helyét is leírta – egy rózsákkal teli kertben, domboldalban, valahol a Szigetvár felé vezető út mellett.

Aki Nagy Sándortól kapott várost ajándékba

Cselebi úgy írja le a történetet, mintha csak egy kalandregény lapjairól idézné: szerinte Platón megunta Athén nyüzsgését, majd világgá ment, és végül a pécsi víz és levegő ejtette rabul. Mivel jó kapcsolatot ápolt Nagy Sándorral – akinek tanítója is volt –, kapott tőle egy várost ajándékba. Ez lett Pécs. Itt iskolát alapított, templomot építtetett, és állítólag ő maga is a város megalapításában vett részt.

Mi több, Cselebi szerint a pécsi vár egyik kapuján még egy felirat is tanúskodott Platón jelenlétéről, s ezt keresztény rabok fordították le neki. Ez a rész sajnos nem szerepel a magyarra fordított verzióban, mert a könyv 1904-es magyar kiadásába csak az 1895-ös török verzió csonkított változata került be – a teljes szöveg csupán jóval később, 2002-ben jelent meg újra, immár minden részletével.

Meseszerű, vagy több annál?

Cselebit sokáig mesélőnek tartották, akinek leírásai túlzóak, színesek, olykor ellentmondásosak. A történelmi hűség nem mindig volt elsődleges szempont nála, sokkal inkább a hangulat, a misztikum, a csodák és furcsaságok rögzítése. A pécsi házak rózsaszín cserepeitől kezdve a madarakkal teli tulipános sétányokon át egészen Platón sírjáig, minden szinte álomszerű – de éppen ettől izgalmas.

Bár a mai történészek tudják, hogy Platón valójában Athén közelében, az Akadémia kertjében lett eltemetve, a pécsi legenda mégsem halt ki. Egyre többen kezdik újraolvasni Evlija Cselebit, immár nem történelmi forrásként, hanem kulturális tükörként – ami azt mutatja meg, hogyan látták a 17. századi muszlim világban a hellén bölcseket, a tudományt, és magát a magyar földet.

Végül is, ha az oszmán krónikásnak igaza lenne, akkor Pécs nem csupán kulturális főváros, hanem Európa egyik legnagyobb szellemi alakjának végső nyughelye is. Ez pedig egészen új dimenzióba helyezné a várost – és egyúttal a történelmet is.

Ha felelevenítenéd az iskolában tanultakat, Platón híres barlanghasonlatával, az igazságosság és erény fogalmaival, vagy érdekel, milyen hatással volt Platón filozófiája a nyugati gondolkodásra, akkor ne hagyd ki a videót: