9000 éves, rettegett orosz ikerpiramisokra bukkantak, de a vezető tudóson azonnal fogott az átok

Honlapunk már számos alkalommal foglalkozott a piramisok csodáival és titkaival. Eddig sem győztük hangsúlyozni, hogy nem csak Egyiptomban, hanem a világ számos, teljesen különböző pontján találtak már a kutatók és lelkes amatőrök piramisként elkönyvelt épületeket, de néha, még természeti formációkat is. Némelyek a pár száz évestől akár 4-5 ezer éves korig is terjedhetnek, építésüket tekintve. A legrégebbinek hivatalosan a Gízai mesterhármast tekintjük, ám ebben a tényben talán sosem lehetünk majd teljesen biztosak.

Az egyiptomi piramisok után a közép-amerikai letűnt kultúrák lépcsőzetes piramisai, szentélyei azok, amelyek a legismertebbek a világon. Sok szakember szerint ezek között akár valamiféle „földöntúli” kapcsolódás is lehet a két kontinens közötti sok-sok ezer kilométeres távolságtól is eltekintve. Fontos leszögezni azonban, hogy nem csak a fáraók temetkezési helye, vagy az aztékok áldozati szentélye lehetett egy ilyen építmény.

2008-as hírek szerint Oroszország egy távoli pontján, a Kola-félszigeten megtalálták egy hamvába hullott, modern emberi civilizáció nyomat, akik többek között két piramist is hagytak maguk után.

Tulajdonképpen ikerpiramisokat.  A bumm.sk cikke szerint ezek akár 9-10 ezer évvel ezelőtt is épülhettek, amivel a valaha volt legősibb piramisokká „üthetnénk” őket egy képzeletbeli koronázáson. Az első expedíciók a feljegyzések szerint 1921-ben érkeztek erre a kietlen, akik az állam megbízásából dolgoztak a területen. Eredményeikről azonban nem beszélhettek a nyilvánosság előtt.

Egészen 1997-ig kellett várni a következő kutatókra, akik már egy szabad rendszerben találták meg az ikerpiramisokat, majd adtak hírt azok létezéséről, ám a teljes és részletes feltárás állítólag elmaradt, valamint a beszámolók sem voltak túlontúl informatívak. Sőt, a kutatást vezető tudós is meghalt, így valószínűleg rengeteg tudás ment vele a sírba is. Annyi biztos csak, hogy nem volt túl egyszerű dolga a majdnem három évtizeddel ezelőtti kutatásnak, lévén még a helyi segítőik is tartanak a piramisoktól és szellemeiktől, illetve a légi támogatás sem volt adott, lévén azt sem tudták pontosan hol és mit keressenek.

A nehézségek ellenére sikeres volt az akció, megtaláltak a piramisokat.

Szabályos alakú halmokat vizsgáltak georadarral, és ezáltal megbizonyosodtak arról, hogy csakis emberi kéz húzhatta fel azokat. Az elemezéseik pedig kimutatták (számukra egyértelműen), hogy legalább 9 ezer éves építményekről lehet szó. Ezzel pedig jócskán megelőznék az egyiptomi „rokonokat”. Ráadásul ezzel a felfedezéssel igazolnák azt is, hogy a piramisépítés kultúrája északról indult dél felé. A két építmény tájolása nyugati-keleti, ami már minimális földrajzi és csillagászati ismereteket sejtet a szóban forgó, de ismeretlen népcsoport eredetéről.

Így festenek a Kola-fésziget ikerpiramisai: