Halála után Kádár János házában elképesztő dologra bukkantak, végig titkolta ezt

A csendesebb oldal: mit árul el Kádár könyvtára valódi énjéről?

Kádár János nevét szinte mindenki ismeri Magyarország történelméből: az MSZMP - Magyar Szocialista Munkáspárt egykori főtitkára meghatározó alakja volt a 20. századi hazai politika világának. A legtöbben zárkózott, egyszerű ízlésű, és idegen nyelvekhez mit sem értő vezetőként emlékeznek rá. 

Csakhogy halála után, amikor a magánéletének egy szeletét jelentő könyvtárát feltárták, megdöbbentő részletek derültek ki. A házában fellelt gyűjtemény sokkal árnyaltabb képet rajzol a kommunista vezetőről, mint amit eddig ismertünk. A szocialista korszak emblematikus alakja ugyanis valami egészen szokatlant hagyott hátra, mint amit bárki várt volna..

Egy gyűjtemény, amely többet mond minden életrajznál

Bár könyvtára "mindössze" körülbelül 4200 kötetet tartalmazott – ami elmarad például Sztálin vagy Pinochet több tízezres kollekciójától –, a könyvtár értéke nem a mennyiségben, hanem a tartalomban rejlett. Az első meglepetést az okozta, hogy Kádár János gyűjteményében szinte alig található ideológiai vagy elméleti mű. A kötelező Marx, Engels, Lenin és saját beszédei mellett főként szépirodalom, klasszikus magyar szerzők – Jókai, Mikszáth, Babits, Krúdy – és világirodalmi alkotások kaptak helyet.

A legváratlanabb azonban nem ez volt.

A titkos szenvedély: angol nyelvű krimik

A könyvtár körülbelül 1200 kötete nem magyar nyelvű műként sorakoztak a polcokon. Ez önmagában nem lenne feltűnő, ha nem gondolta volna mindenki, hogy Kádár János idegen nyelvet aligha beszélt.

Az egykori pártfőtitkárt közelről ismerő Aczél György például kifejezetten állította, hogy Kádár János nem tudott más nyelven a német néhány alapfordulatán kívül. Mégis, az angol könyvek tömege – köztük szótárak, nyelvtani kiadványok, szleng gyűjtemények és nyelvleckék – mást sejtetnek. Több tucat angol nyelvű regény is előkerült, köztük Agatha Christie, Ken Follett és Raymond Chandler kötetei.

Felmerül a kérdés: ha Kádár János nem értette ezeket a könyveket, akkor miért vette meg őket, különösen akkor, amikor ugyanazokat a műveket magyarul is birtokolta?

Idegen nyelvek, komoly irodalom és elhallgatott tudás

További érdekességként kiemelendő, hogy a külföldi nyelven íródott irodalmi köteteinek gyűjteménye nem csak angol nyelven íródott. A gyűjtemény német, francia, orosz, holland, sőt spanyol és szlovák nyelvű műveket is tartalmazott. Emellett a könyvtárában megtalálható szótárak – például az angol–magyar, orosz–magyar, francia, latin és holland nyelvű kiadványok – nem reprezentációs daraboknak tűnnek, hanem olyan használt példányoknak, amelyeket valóban olvastak és tanulmányoztak.

Több közöttük aláhúzásokkal, jegyzetekkel ellátott kötetként díszeleg, és idiómagyűjtemények, szlengszótárak és nyelvtani magyarázatokat tartalmazó gyakorlófüzeteket is találtak, amelyek kifejezetten nyelvtanulók számára készültek.

Ezek alapján feltételezhető, hogy Kádár János ugyan birtokolta ezeket a könyveket, de aktívan használta is őket, legalábbis egy ideig – ami szöges ellentétben áll azzal a hivatalos képpel, amely szerint nem beszélt idegen nyelveket. Mindez arra utal, hogy a főtitkár vagy a rejtett nyelvtudás előnyeit élvezte, vagy életének egy pontján komolyan készült arra, hogy elsajátítsa ezeket a nyelveket.

Szűrös Mátyás, egykori diplomata szerint Kádár János kiválóan értette orosz tárgyalópartnereit, csak épp nyilvánosan mindig tolmácsot használt. Ez a kijelentés is alátámaszthatja, hogy Kádár rejtette el valódi képességeit – talán szándékosan.

Egy hatalmon lévő ember, aki a könyvekben keresett csendet

Az egykori MSZMP - Magyar Szocialista Munkáspárt vezető könyvtára elüt a szokványos szocialista-realista gyűjteményektől. Ahelyett, hogy a hatalomközeli szerzőket és műveket halmozta volna, inkább klasszikusokat és szatírákat választott.

Kifejezetten kedvelte a Svejket, valamint Ehrenburg ironikus regényét, a Lasik Roitschwantz életét – ezek az olvasmányok inkább az emberi gyarlóságról, mintsem a politikai elvhűségről szóltak.

És akkor még nem beszéltünk az 1959-es Playboy karikatúra-albumról, amely váratlanul bukkant fel a polcon. Egy apró, de annál beszédesebb részlet arról, hogy a pártfőtitkár bizonyos szempontból jóval emberibb volt, mint ahogy azt hivatalos arcképei sugallták.

A könyvtárban megbúvó intellektuális Kádár János

A Kádár-hagyaték ma is tartogat meglepetéseket – főleg, ha az ember végignézi a könyvespolcait. Ezek a kötetek ugyanis olyan oldalát mutatják meg Kádár Jánosnak, amiről eddig keveset tudtunk: egy embert, aki talán többet olvasott, többet gondolkodott, és jobban érdekelte a világ, mint azt bárki gondolta volna.

Kádár János – úgy tűnik – a hatalom mellett az elmélyült, sokrétű olvasásnak is hódolt Magyarországon, méghozzá csendben, a háttérbe húzódva. A művek, amelyeket maga után hagyott, arra engednek következtetni, hogy a felszín alatt egy kíváncsi, gondolkodó ember élt, aki csendben figyelte a világot, és talán sokkal többet értett belőle, mint amennyit mutatni akart.

mutatni akart.

Az alábbi videóban Kádár János további szokásait és hobbijait ismerhetjük meg: