Volt egy tiltott magyar szó az Egri csillagokban, törölték, Gárdonyi dédunokája árulta el a nagy titkot

Titkos tollvonás: a szó, amit Gárdonyi Géza száműzött az Egri csillagokból

Minden irodalmi mű mögött ott rejlik egy láthatatlan műhelymunka. Gárdonyi Géza klasszikusa, az Egri csillagok sem kivétel. Bár a regény 1901-es megjelenése óta a magyar irodalom egyik legismertebb és legtöbbet elemzett alkotása, a szerző dédunokája, Keller Péter új fényt vetett a mű alakulásának folyamatára – és egy régóta rejtőző titokra is.

A Titkosnapló különleges, titkosírással vezetett bejegyzéseit Gárdonyi Géza halála után évtizedekkel sikerült megfejteni. Az eredeti szöveget Gilicze Gábor joghallgató és Gyürk Ottó honvéd alezredes fejtették meg egymástól függetlenül az 1960-as évek végén, a „fordítást” pedig Z. Szalai Sándor irodalomtörténész rendezte sajtó alá Korompai János közreműködésével.

Kiderült: egy ma már hétköznapinak számító, ám akkor történelmileg hiteltelen szót törölni kellett a szövegből.

Bár az olvasók számára aligha tűnik fel, a regény egyik korai változatában szerepelt a növény – egészen addig, míg Gárdonyi Géza rá nem jött, hogy az 1552-es eger ostromakor még nem ismerték ezt az Amerikából származó gabonát.

A szó, amit Gárdonyi kitörölt – majdnem mindenhol

A történelmi hitelesség érdekében Gárdonyi Géza a tiltott szót végül napraforgóra cserélte – kivéve egyetlen helyen, ahol a figyelmét elkerülte. Így mégis maradt egy apró anakronizmus a Dobó István vezette hős várvédők történetében.

Ez az apró részlet is jól mutatja, mennyire tudatos volt Gárdonyi Géza írói módszere. A Titkosnapló – egy Gárdonyi Géza által titkosírással vezetett jegyzetfüzet – világít rá igazán, mennyi gondolkodás, átírás és újraértelmezés áll a regény mögött.

Gárdonyi Géza maga is megfogalmazta: „A javítás is alkotás. Ha csak egy szóval is jobbá teszed a mondatot, már gyűrűbe illő drágakövet alkottál.”

Az új, Magyarország legjelentősebb irodalom történészei által is figyelemmel kísért kiadvány, az Egri csillagok mind a négy, Gárdonyi Géza életében megjelent változatát tartalmazza.

Mondatról mondatra csiszolt hősiesség – Gárdonyi Géza műhelytitkai az Egri csillagok mögött

A Dobó István Vármúzeum és a Bródy Sándor Könyvtár közös kiadásában megjelent vaskos kötet bemutatja a regény szövegtörténetét, és azt is feltárja, milyen elvek szerint alakította át sorait újra meg újra a szerző. Az egyik kulcsmondat a naplóból: „A nagyjelenet minden. A többi csak előzmény.”

Nem csoda hát, hogy a egri regény minden második mondata változott az újabb kiadásokkal. Gárdonyi Géza a legapróbb részleteket is újragondolta: a süveg és a kalap megkülönböztetésétől kezdve a karakterek finom árnyalásáig. Gárdonyi Géza írás művészetét az analógia, a nyelv mély ismerete és a pontosságra törekvés jellemezte – még ha ez azzal járt is, hogy saját kéziratait kellett „szétcincálnia”.

A történelmi hitelesség jegyében így tűnt el a szövegből például a tiltott szó, a kukorica is.

A technológia segítségével ma már szoftverek hasonlítják össze az egyes szövegváltozatokat. A közel tizenkétezer mondatot tartalmazó adatbázis révén az olvasók – és az irodalomtörténészek – közelebb kerülhetnek ahhoz a a sokszínű, aprólékos folyamathoz, hogyan született meg az Egri csillagok, és miért érdemes újra kézbe venni a regényt.

Egyvalami nem változik: bármelyik kiadását vesszük kézbe, az Egri csillagok nem poros iskolai kötelező, hanem lüktető, élő szöveg. Olyan, mintha Gárdonyi még mindig ott ülne a papír fölött, ceruzával a kezében, és velünk együtt keresné a legjobb szót, a legigazabb mondatot. Minden javítás mögött ott bujkál a kérdés: ha ma írnánk meg ezt a történetet – mit mondanánk másképp? És mit hagynánk pontosan úgy, ahogy szerepel?

Az alábbi videóban egy gyorstalpaló hallható az Egri csillagokról: