8 millió, nem emberi múmiát találtak Egyiptomban, sokkoló felfedezés

8 millió, nem emberi múmiát találtak Egyiptomban – sokkoló felfedezés a régészet világában

Egy új régészeti tanulmány valósággal felforgatta az ókori Egyiptommal kapcsolatos ismereteinket: csaknem 8 millió ismeretlen eredetű múmiát tártak fel a régészek a Memphis melletti Saqqara területén, egy olyan katakombában, amelyet Anubisz, a sakálfejű halálisten tiszteletére építettek.

Egy állatkultusz gazdasági ereje

A kutatás vezetője, Paul Nicholson (Cardiffi Egyetem, Egyesült Királyság) szerint a katakombát valószínűleg a Kr. e. 4. században alakították ki. Az itt elhelyezett mumifikált állatok többsége nagyon fiatal, alig néhány órás vagy napos lehetett – a vizsgálatok szerint közülük sokan valószínűleg kiszáradás vagy éhezés következtében pusztultak el. 

A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy ezek az élőlények nem a véletlen művei által kerültek a katakombákba: célzottan tenyésztették őket, hogy vallási célokra ajánlhassák fel az Anubisz-kultusz keretében zajló rituálék során.

Bár az állatokon nem találtak fizikai erőszakra utaló nyomokat, mint például törött nyakcsigolyákat, a feltárt adatok arra utalnak, hogy sokukat eleve azzal a céllal tenyésztették, hogy múmiaként kerüljenek a szentélyekbe.

Ez a fajta kultusz egyrészt vallási, másrészt gazdasági szempontból is fontos szerepet töltött be: az állatok körüli tevékenységek – a tenyésztés, a mumifikálás, az ehhez szükséges anyagok előállítása, valamint a zarándokok kiszolgálása – jelentős gazdasági tevékenységet generáltak.

Egyiptom történelmében példátlan állatkultusz virágzott Kr. e. 747 és Kr. e. 30 között, egészen a római megszállásig.

A katakomba titkai: több mint emberi múmia maradvány

A kutatók egy 173 méter hosszú, 140 méter széles alagútrendszert térképeztek fel, amely teljes sötétségbe borul néhány méterrel a bejárat után.

A járatok mélyén kutyák, rókák, sakálok, mongúzok, macskák és ragadozó madarak múmiáira leltek. A tanulmány szerint ezek az állatok feltehetően mitológiai okokból kerültek ugyanabba a sírhelybe – az egyiptomiak ugyanis az állatok között nem tettek éles különbséget.

Ráadásul a katakomba mennyezetében egy meglepő mellékfelfedezés is történt: egy több mint 48 millió éves fosszília került elő, egy rég kihalt tengeri gerinces – valószínűleg egy manátusz vagy dugongféle – maradványa.

A kutatók nem tudják biztosan, hogy az egyiptomiak észrevették-e ezt a különös képződményt, amikor a sírhelyet kialakították. Ennek ellenére ez a véletlen lelet is fontos régészeti adalék: bizonyítja, hogy a katakombát olyan kőzetbe vájták, amely a fosszília koránál fogva már magában is geológiai értéket képvisel.

Anubisz – az isten, aki több millió áldozatot kapott

Az Anubisz tiszteletére konstruált templom és a hozzá kapcsolódó állatmúmiák eredete arra enged következtetni, hogy az egyiptomiak halállal kapcsolatos hiedelmei mennyire erősen befolyásolták a mindennapi szokásaikat és döntéseiket.

A zarándokok úgy tekintettek a kutya múmiákra, mint istenüknek szánt ajándékokra – hálájuk vagy kérésük jeleként. Sokan hoztak saját maguk által vásárolt, már előre elkészített mumifikált szerettüket, amelyeket egyfajta spirituális fizetségként adtak át a papoknak.

Ezek az állat-kultuszok nem tűnnek el teljesen a történelem homályában. A 19. század végén már beszámoltak ezek létezéséről – például a francia régész, Jacques de Morgan, aki 1897-ben térképet is készített a kutyáknak szánt katakombákról. Az új kutatás azonban most először vizsgálta meg tudományos alapossággal a leletegyüttest.

Vallás, kereskedelem, identitás

Az ókori Saqqara nem volt csendes sivatagi temető. A kutatók szerint a régészet mai szemével nézve valóságos vallási és kereskedelmi központként működött: papok, árusok, jósok és zarándokok pezsgő közössége élte itt mindennapjait.

Az állatok mumifikálása egyszerre volt spirituális gyakorlat és jelentős kereskedelmi hajtóerő, amely szálláshelyek, élelmiszerellátás és bronz szobrokat árusító piacok egész hálózatát tartotta fenn.

A felfedezés egyúttal azt is megmutatja, hogy ezek a rituálék a nemzet identitását is kifejezték. Az idegen uralom idején – például a líbiaiak és a perzsák megszállása alatt – az egyiptomiak saját vallásuk és hagyományaik megerősítésével próbálták bebizonyítani önazonosságukat.

Az Anubisz-kultusz és a mumifikált állatok azt az érzést erősítették az emberekben, hogy a világ rendje fenntartható, és az istenek gondoskodnak róluk.

Az alábbi videóban feltérképezik a 8 millió négylábú múmia eredetét és a katakombákat: