Rejtett alagutat építettek a Parlament alá, ez az oka

A történet egészen az 1880-as évek végére nyúlik vissza, amikor Steindl Imre, az épület tervezője és munkatársai úgy döntöttek: nem akarnak kéményeket az Országházra. Az elegáns sziluettet nem törhették meg füstölgő kémények, így radikális megoldást választottak – a fűtést távolról oldották meg. Így lett az Országház Közép-Európa első távfűtéses épülete.

A kazánházat nem a Parlamentbe építették, hanem a Kossuth tér egy másik pontjára, ahonnan egy 280 méter hosszú közműalagút szállítja a gőzt az épületbe. A forró gőz itt radiátorokon vagy a levegőn keresztül fűti fel az egyes helyiségeket. Így nem kellett szénnel megrakott lovaskocsiknak az Országház körül zörögniük – a korszakban forradalminak számító megoldás máig működik, igaz, ma már modernizált formában.

És ez még csak a kezdet

Az épület levegőztetése is különleges: az úgynevezett szellőzőkutakon keresztül jut friss levegő az épületbe. Egészen 1997-ig egy sajátos, természetes hűtési eljárást is használtak: nyaranta jeget dobtak a szellőzőaknákba, ami nemcsak hűtötte, hanem párásította is a belső levegőt. Ma már korszerűbb rendszer működik, vízpermettel hűtik a bejutó levegőt, amely így akár 4-5 Celsius-fokkal is lehűtheti az épület belső tereit.

A parlamenti gépészetben megtalálható még gőz- és kondenzvezeték, valamint a biztonsági tűzivíz-hálózat is, amelyet szintén az alépítmények között vezettek el. A ventilátorok segítenek szabályozni a belső hőmérsékletet – mindezt úgy, hogy a látogatók ebből gyakorlatilag semmit sem érzékelnek.

Titkos járatokról is beszélnek

Sokan városi legendaként emlegetik a „titkos kijáratokat” a Parlamentből, de a hivatalos álláspont szerint ilyen nem létezik. A Kossuth tér felújításakor ugyan találtak egy lezárt metró süllyesztőfelvonót, de ezen kívül semmilyen rejtett kijárat vagy alagút nem került elő.

A belső udvarok funkciója sem változott az évtizedek során: ma is ugyanúgy szolgálják a természetes fény bejutását, ahogy azt az eredeti tervek előírták, másra nem használják őket.

Az Országház tehát nemcsak kívülről lenyűgöző – belső, láthatatlan rendszerei legalább annyira izgalmasak. Aki egyszer beletekint a föld alatti világába, rájön: itt minden cső, minden járat és minden kődarab a múlt egy darabja, amely a jövő számára is értékes örökséget hordoz.

Ha arra is kíváncsi vagy, hogyan cserélnek a 96 méter magas kupola csillárjában izzót, a videóból kiderül!