Förtelemesen idegen neve volt régen a Balatonnak, itt az első felirat hazánk tengeréről

Hazánk tengere – ahogy mindannyian ismerjük

A Balaton – vagy ahogy sokan nevezik: „hazánk tengere” – generációk óta a magyarok egyik legkedvesebb helye, amit mindenki ismer és szeret.

Fürödtek benne királyok és katonák, hajók hasították habjait, költők dicsőítették. A tó neve ma már minden magyar fül számára otthonosan cseng, de kevesen tudják, hogy a történelem mélyéről egy egészen más, idegenül hangzó név bukkan elő.

Egy ezüsttál, ami évszázadok titkát őrzi

A Seuso-kincs egyik legizgalmasabb darabja lenyűgöző műtárgyként is figyelemre méltó, ráadásul egy elfeledett tónevet, Magyarország tengerének egykori nevét is megőrizte az utókornak.

A Seuso-kincs a Kr. u. 4–5. századból származik, és a mai Dunántúl területén, az egykori Pannonia Valeria provinciában keletkezett.

Nem csak csillogás – mindennapok, tárgyak és emlékek

A látványos ezüst lakoma készlet – benne kancsókkal, dísztálakkal, kézmosó edényekkel és illatszeres dobozokkal – megmutatja, hogyan éltek a római kori előkelők, és közben olyan nyomokat is őriz, amelyek segítenek jobban megérteni a korszakot. Több ez puszta luxusnál: tárgyak, amelyek történeteket mesélnek egy letűnt világról, itt, a mai Dunántúl területén.

Az 1970-es években bukkantak rá Székesfehérvár közelében, és gyorsan kiderült, hogy a tárgyak tulajdonosa egy bizonyos Seuso nevű főtisztviselő lehetett. A neve a készlet egyik táljának aranyozott ezüst feliratában olvasható, ahol egy latin nyelvű vers és egy korai keresztény jelkép, a Krisztus-monogram is szerepel.

Pelso – egy név, amely mindent megváltoztatott

A felirat jelentőségét azonban elsősorban nem az adja, hogy segített azonosítani a tárgyak gazdáját és korát, hanem az, hogy egy különösen fontos földrajzi utalást is tartalmaz: a Pelso szót. Ez a név elsőre talán semmitmondónak tűnik, de Szilágyi János György művészettörténész felismerte, hogy ez nem más, mint a Balaton latin neve.

Így ez a tál nem kizárólag egy római hivatalnok hétköznapi luxusának lenyomata, hanem Magyarország legrégebbi ismert írásos utalása legnagyobb tavára.

A Seuso-kincs tehát egyszerre tár fel előttünk korabeli vallási szimbólumokat, római kori életformát és egy különleges kapcsolódási pontot a mai Magyarország és a hajdani Római Birodalom között.

A történelmi jelentőség nem abban mérhető, mennyit ér az ezüst, hanem azokban az apró részletekben, amelyek múltunkról mesélnek – például a Balaton régi, szokatlan, már-már ridegen csengő nevéből: Pelso.

Az alábbi videóban a magyar Seuso-kincsek rejtélyéről ejtenek szót: