Ismeretlen részlet derült ki Teleki Pál miniszterelnök haláláról, fura pózban találták meg

A miniszterelnök utolsó éjszakája: végzetes csend a Géllért-hegyen

1941. április 3-án hajnalban öngyilkosságot követett el Magyarország miniszterelnöke, gróf Teleki Pál. A döntés hátteréről máig sok a találgatás: politikai nyomás, lelkiismereti válság vagy egy házasság tragikus magányossága? Évekkel ezelőtt egy addig ismeretlen forrás került elő, amely minden korábbi leírásnál közvetlenebbül számol be a történtekről.

A napló szerzője nem más, mint Zsindely Ferenc. Teleki Pál bizalmasát és politikai társát ismerhetjük meg általa. Naplójának részletei közvetlenül az öngyilkosság után születtek, így friss, cenzúarátlan tánúságai egy történelmi pillanatnak.

Zsindely Ferenc: egy politikus, aki mindent látott

Zsindely Ferenc a Horthy-korszak egyik meghatározó alakja volt, Teleki Pál kultuszminisztersége idején a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára, majd a Miniszterelnökségen dolgozott közvetlen bizalmasként. Naplóját korábban senki sem kutatta, pár éve azonban előkerültek azok az oldalak, amelyek életének egyik legmegrázóbb eseményét rögzítették: Teleki Pál halálát.

„Fekete mongol bajuszt festett ajkára a lecsorgó vér”

A napló egyik legsokkolóbb részlete Teleki holttestének leírása. Zsindely elsőként érkezett a helyszínre. A politikust ágyában találták, nyitott szájjal, lehunyt szemmel, az arca sápadt volt, a párnát vér áztatta. A lecsorgó vér fura mintát rajzolt az ajkára, amelyet Zsindely "fekete mongol bajusznak" nevez.

Ez a kép mélyen emberi, sőt intimen tragikus, egyszersmind brutális: egy ember, aki az utolsó pillanatban is tudatosan intett valamit a világnak.

A nemzet becsülete: az elveszett levél

A napló egyik legnagyobb értéke, hogy említést tesz egy levélről, amit Teleki a feleségének írt. Ennek első mondata: "A nemzet becsülete, amelynek én legfőbb őrzője vagyok, elveszett." Ez a dokumentum soha nem került nyilvánosságra, létezését korábban senki sem erősítette meg.

Zsindely szerint Teleki már napok óta készült az öngyilkosságra. Meggyónt, áldozni készült, és végül életét áldozta fel „Istennek és a nemzetnek”. Utolsó cselekedeteit is áthatja ez a szimbolika: az utódjának, Bárdossy Lászlónak írt levelében azt írja: „Ezzel talán használhatok még a nemzetnek.”

Teleki és Hanna: egy megfáradt házasság kései órái

Zsindely naplója egy másik, eddig alig érintett témára is rávilágít: Teleki és felesége, Hanna kapcsolatára. A bejegyzésekből kitűnik, hogy a miniszterelnök lelkileg magányos volt, felesége ridegsége, betegeskedése is rányomta bélyegét hangulatára. Zsindely szerint Hanna „ tudatosan rántotta vissza a földre” Telekit.

A német motorok hangja – a politika kíméletlen ritmusa

A napló megrendítően ábrázolja azt is, milyen volt a hangulat az öngyilkosság utáni napokban Budapesten. A német hadoszlopok dörgöve vonultak végig a Duna-parton, a miniszterelnök temetésén pedig sokan nem vehettek részt, mert a végakarat szerint csupán a fia és Incze Péter kísérhették a temetőbe.

Egy forró nyom: történelem első kézből

Zsindely Ferenc naplója nem csupán információt ad. Hangulatot, lélekállapotot, megrendült közelséget. Ez az, ami egy történésznek kincset ér, az olvasónak pedig katartikus olvasmány lehet. Remélhetőleg hamarosan újabb részletek is nyilvánosságra kerülnek. Egy biztos: Teleki Pál örökségét érdemes újraolvasni – most már belülről is.

Az alábbi videó részletesen bemutatja Teleki Pál életét, és a körülötte lebegő mítoszokat: